Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
3. kötet - A gőzgépek föltalálása
A hö léggép. 319 a beálló sűrítés következtén majdnem eltűnő térre szorítkoznak, hanem inkább csak hirtelen elégése a világító gáznak a levegőben. Az ebben keltett hő a képzett elégési termékeket : a vízgőzt s szénsavat, ugyan szintén igen hirtelen terjeszti ki, de mivel egyszersmind a fölös levegővel is kell közlödnie, hatása még sem oly pillanatnyi, sőt ellenkezőleg csak lassankint fokozódik a legfőbb hatásig, s ez által köldökének járása nyugodt. Lenoir szövetkezett Hypolite Marinoni párisi gépészszel, a kinek a kérdés megoldásában lényeges érdeme van. 1860-ban állíttatott fel az első Lenoir-féle gép Levèrpie műhelyében Párisban. A találmány gyors elterjedést nyert az egész polgáriosult világon és azóta tetemes javítások létesítettek rajta. A durranó léggépek ugyan azt a reményt nem valósították, hogy a keltett hő teljesen át lesz változtatható általuk mechanikai erővé, sőt mostani szerkezetükben attól még távolabb esnek, mint a gőzgépek, de igen lényeges haszonnal vannak az által, hogy mindaz oly helyeken felállíthatok, hol a gőzgép rendőrileg el van tiltva, vagy hol az erőszükséglet oly csekély,hogy a gőzgép bonyolult berendezése igen költséges indító erő volna. Az egész tii- lés a tüzelőanyagnak való tárakkal, a kazánház, kürtő, mik a gőzgépeknél szükségesek, a gázgépeknek nem kellenek, de nem kell neki nagy tér sem, mert majd minden szobában felállítható, azonnal megindítható s ép oly gyorsan kikapcsolható a nélkül, hogy megállításakor valami sok hőhatás veszendőbe menne. E sok kiválósága mellett is azonban a gőzgépnek nem képezheti versengő társát, mert nagyobb erőfejlesztésre képtelen. A hőlég-gép. Az első, ki azon törte magát, mint lehetne a gőz feszültsége helyett a légköri levegő kiterjesztését hő által hajtó erőnek felhasználni, bizonynyal John Stirling volt Glasgowban. Ez már 1827-ben működtetett légfeszültségű gépet ; néhány évvel utóbb Ericsson állt elő javaslatával (1833-ban). Egyikök gépe sem tűnt fel kezdetben, mert nem feleltek meg a kivánalmaknak, melyeknek a gőzgép már rég eleget tett. Ericsson azonban nem hagyta abba fáradozását. Elment Éjszak-Amerikába, hol tőkepénzesek érdeklődését föl tudta kelteni, hogy gépét hajó- hajtásra használják. Fáradságot nem ismerő tevékenységgel s meg nem lankadó akarattal dolgozott művén, és sikerült neki 1848-ban az első javított rendszerű 5 355. ábra. Ericsson höléggépe.
