Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
3. kötet - A gőzgépek föltalálása
318 A gőzgépek föltalálása. ellenrendszabályok idején történő foganatosításával háríthatok el. Sehol sem kell annyi lelkiismeretesség, mint ott, hol az ember gyönge erejével oly óriás fékezésére vállalkozik, minő a gőz. A gőzgép versengőtársai. Ama hatalmas fordulat, melyet a gőz mint indító erő előidézett, részben az erő összepontosításán, részben az erő czélirá- nyos előállításán, a hőnek mechanikai mozgássá való átváltoztatásán, s ezzel az olcsóbb erőfejlesztésen alapul. Mindamellett, hogy a legjobb gőzgépek az elégő szén által szolgáltatott hő 20 százalékánál csak valamivel többet változtatnak munkává, mivel a hiányzó mennyiség részint az elszálló vízgőzzel, részint a hevített levegővel, részint mint kisugárzó hő elillan, tehát igen csekély erőhatást szolgáltatnak, aránylag véve ez mégis a legolcsóbb. De mennél kisebb a gőzgép, annál többet tesznek ki a működését ilykép emésztő tényezők. Olcsóbb indító erő előállításán kellett tehát lenni. Hosszú ideig a villamdelejes gépben hitték a megfelelő indító erőt feltalálhatni, hanem mint fönebb láttuk, e remény nem valósulhatott. Utóbb belátták, hogy csak a hő terjesztő hatását lehet annak használni, s mivel a gőzben sok rejtett hő megy kárba, arra a gondolatra jutottak, hogy a vízgőz helyett más gáznemíí testet terjesztenek ki a hő által, s annak feszültségét használják ki mechanikai erőforrás gyanánt. E gondolat nem volt meddő, mert alapul szolgált Ericsson úgynevezett léfjhögépének (kaiorimotor) úgyszintén Lenoir durranőlég- gépének. Mindkettőben a légköri levegő az, mely hő által kiterjesztetik, s az ez által gerjesztett feszültség hozza mozgásba a zárt hengerben tolható köldököt. Ha 8 súlyrész hydrogént és 1 súlyrész oxygént vagy ha 2 térfogat hydrogént és 1 térfogat oxygént elegyítünk össze egymással, durranólég keletkezik, mely nevezetét attól a tulajdonságától nyeré, hogy valamely láng közelítésére rendkívüli durranással robban fel. A két test hirtelen egyesül nagy hőfejlesztés közben s egyesülésük eredménye víz, mely gőzszerű alakjában a velejáró tetemes hőfokozat folytán sokkal nagyobb tért foglal el, mint azelőtt a gázok. A hirtelen beállt kiterjedés nagy nyomást gyakorol, mely, ha a kigyulás zárt edényben történt, ezt erőszakosan szétzúzhatja. Ezt az erőforrást többen kisérlették még munkavégzésre felhasználni, de sikertelenül, mert a durranó levegőt tiszta vagy elég tiszta állapotban alkalmazták, mely igen gyorsan elpuffogott, s az erő erőszakos nyilvánulása a legkárosabb volt a géprészek tartósságára. A hatás meglassítása volt tehát az első dolog, hogy a köldök nyugodt járású legyen. Lenoirnsbk Párisban sikerült e nehézségeket elhárítani az által, hogy a köldök alá nem tiszta durranó levegőt vezetett, hanem a légköri levegőnek s bizonyos mennyiségű világító gáznak keverékét. A világító gáz szénhydrogén, mely 3 : 1 arányában oxygénnel elegyítve, nagy erővel durran, mint azt számos gázfelrobbanás megmutatta. Lenoir kieszelte, hogy gépmozgatás czéljá- ból 95—98 rész légköri levegő s csak 5—9 rész világító gáz a legczélszerűbb összetétel. Lenoir gépének köldöke alatt a robbanás t. i. nem oly nemű, mint az oxygén s hydrogén keverékénél, a hol a gázok előbb roppantul kiterjesztetnek, majd meg rá 354. ábra. Biztositó szelep.
