Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)

3. kötet - A gőzgépek föltalálása

E bárom mozgás egymást kölcsönösen föltételezi, s tehát mindig egyidejűleg mennek végbe.

A körbagyó működési módjának egyszerűségével megismerkedvén, nyilván való lesz, bogy a korongnak más alakot is adhatni, s hogy ez által egy körforgás tartama alatt a tolódónak különböző sebességet lehet adni, sőt lehet ezt késleltetni s vesztegtartani, lia ez kivánatosnak mutatkoznék. A körben forgás azzal a rövidséggel jár, hogy a tolódók lassan zárulnak, s ez időközben tehát erő megy veszendőbe. Ha a körhagyót, mi gyakorta történik, háromszögesre készítik görbült oldalakkal s négyszögű foglalatban forogtatják, a tolódó gyorsabban zárul s minden ide-oda járásban rövid szünet áll be. Ha feszültséggel dolgozó gépet akarunk, a körhagyó alakja a szerint készítendő, mert ettől függ hogyan teszi meg útját a tolódó ; s ettől függ ismét a gőzeljárás korai s kései volta. A feszültségi körhagyó (350. ábr.) a rudaza- tou levő kettős dörzsölő csiga közt mozog s szabálytalan hullámos alakú, a mely a különböző zárolások szerint különbözőleg helyezkedik és ennélfogva minden fordu316 A gőzgépek föltalálása.

352. ábra. A gőzkazán oldalképe.

latra a tolódók rövid szünetekkel megszakított négy taszításban részesíti, kettőben az egyik, s kettőben a másik irányban. Az egyik végponttól kiinduló első taszítás elvágja a gőzt, mialatt a túlsó gőzcsatornát megnyitja ; a második befejezi e váltakozást s a gőzt a másik oldalról bocsátja be stb.

Az egyensúlyzó, mint arról meggyőződhetünk a gőzkocsiról s a vízszintes hen- gerii gépről, nem föltétlenül szükséges része a gőzgépnek ; lehet a köldökruddal közvetlenül is a lendítő kerékre hatni. Mivel azonban a rúdnak az a része, mely a hengerben jár, csak egyenesvonalú utat tehet, míg a másik végének egyidejűleg a korong körét kell befutnia, az következik belőle, hogy a rúdnak itt két darabból kell állania, melyek könyöktaggal vannak egymással kapcsolatban. E rendezkedés nélkül nyilván nem volna lehetséges semmi mozgás-átvitel, hacsak maga a gőzhenger nem engedne annyira, mennyit a rúd oldalkitérése kitesz, ha ugyan árúd egy darabból állana. Ez elv szintén alkalmazásba is vétetett, az úgynevezett lengő (oscilláló) gépeknél, melyek azért, hogy kis térben is elférnek, különösen alkalmasak gőzhajó-