Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
3. kötet - A gőzgépek föltalálása
A gözkormány. A'tolódó. 315 kisebb átmérőjű köldökkel igen nagy erőhatást engednek kifejteni. A gőznyomás nagysága szerint 2, 3, 6, 8 stb. légnyomású gépeknek neveztetnek. A magasnyomású gépet Trevethik találta fel 1802-ben, melyet különösen Humphry Edwards vett alkalmazásba. A gözkormány. A tolódó. A gőzgép két fontos alkotó részéről , az egyenközűről s szabályozóról, már megemlékeztünk; hátra van ama segédszerkezetek szemügyre vétele, melyek részben időjártán igen lényeges átalakítást szenvedték. A gépgyártót mindenek előtt gondolkozóba ejthette a gőznek a hengerbe való be- és kiömlesztése. Az első időben szelepeket (billentőseket s csaposokat) működtettek, mig végül a most használatos tolódó szelepek kaptak fel. Ily szelep egyenes vagy görbe retesz (a 347. ábrában O), amely a hengerbe nyíló H és 1 gőzcsa- toruákba ide-oda tolódik. A 347. és 348-dik ábrák az egyik és másik- állást mutatják. Minden előli átadásnál, mint látjuk, egyik út megnyílik, másika zárul s ez által a fölváltás igen egyszerűen megy végbe. A tolódót az E F rúd igazgatja, a mely gőzzárosan van a göztérbe bevezetve s melyet kívülről maga a gép járat ide-oda. E készüléknek neve kormány s a henger tövében levő A B üres térnek, melyben a tolódó 350. ábra. Fe- jár,yözszeleneze vagy tolódó láda. Afris gőz az Scsövön a kazánból a tolódó- kor" ládába tolul, a kihasznált a hengert T-nél hagyja el. A tolódó az első (347.) ábrában rajzolt állást akkor foglalja el, mikor a köldök a henger fenekén van. Ekkor az / és H gőzcsatornák nyitva vannak; I-n keresztül fris gőz tolul a köldök alá s megemeli, a H-n keresztül pedig a fölötte levő kihasznált a T kiömlőn takarodik el. A második állásban (348. ábra) minden meg van fordítva, és a köldököt a II-n keresztül fölébe toluló gőz ismét lefelé hajtja. E két végállásban a tolódó egy pillanatig veszteg marad. A közbenső álláson azonban lehető gyorsan kell átsikamlania, mert ha fél útjában megállana, mindkét gőzcsatorna a kifuvó csővel együtt egyidejűleg volna elzárva, s a köldök mozgásának meg kellenék szűnnie. E pont fölött azonban átsegíti a tehetetlenség. A körhagyó. A kormányzást tehát, mint láttuk, 'az F rúd (347. ábra) ide-odajárása eszközli, és ez utóbbinak mozgása többnyire a lendítő kerék gerendűjétől indul ki az úgy nevezett körhagyó által, melynek képét a 349. ábrában adjuk. A körhagyó, mely szintén Watt találmánya, C E kerek korongból áll, a mely az A gerendűn úgy fészkel, hogy az utóbbi középvonala nem épen korong a közepén megy át, hanem attól némi távolban. E szerint a gerendű egyik oldalán a korongnak nagyobb darabja áll ki, mint az ellenkezőn. A korongot K gyűrű fogja át, mely a huzó rudazathoz vau erősítve s ez által egy könyök-emeltyű segedelmével a tolódót a gőzszelenczében megindítja. Az által t. i. hogy a körhagyó 351. ábra. Lengő henger, korong a gyűrű belsejében siklik, szélesebb oldalával folytonosan más-más pontját nyomja meg a gyűrűnek és ezzel körfogásra indítja. A huzórudazatnak tehát egészen oly módon kell mozognia, mintha oly korong hajtaná, melynek karja oly hosszú volna, mint a legnagyobb távolság a korong szélétől a gerendűig. Látni való, hogy a köldök egyszeri fel-alájárása a lendítő kereket egyszer fordítja körbe s ez ismét a körhagyó által a tolódót egyszer ide-odahajtja. 40*
