Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
3. kötet - A hang
A messzeszólás. 277 E csudás műszer feltalálásának dicsősége Graham Bell bostoni tanáré, ki Skócziából vándorolt Amerikába. Mielőtt azonban találmányával megismerkednénk, szót kell tennünk egy azt megelőző készülékről, melyet Reiss májriai-frankfurti tanár szerkesztett. E készülék (317. ábra) szerkezete ez : Az egyik állomáson I. van egy üres szekrény, melynek A hangfogójába a kísérletező beléénekel, kinek éneke aztán a II. állomáson hallhatóvá váhk. A szekrény felső lapján nyilás van, mely a disznó vékonybeléből való feszes hártyával van elzárva. E hártyán van a p rend- kivül finom platinalemez, s erre az n rúgós platinapeczek hegye irányul rá akkép, hogy a p lemezt, ha a hártya nyugodt, épen hogy érinti, de ha az ide-oda rezeg, minden rezgésre a lemezkét odahagyja. E váltakozó érintéssel , elválással a vil- lamár bezárul s megszakad, mely a B galvános telepből az a szorítócsavar által a p platinalemezbe és ebből az n pe- czeken keresztül a 1 második szorítócsavarba vezettetik. A drót i-böl a másik állomásra jut el, itt körbe futja a C C tekercset, s ebből a d szorítón s a vele kapcsolatos e dróton keresztül viszamegy a telepbe. A tekercsen belül vékony vasdrót van; ez két végével az ff nyergeken nyugszik, melyek pedig a g g rá- hangzó-fenekére vannak erősítve. A hangkeltés tehát azon alapul, hogy a vasdrót, valahányszor a tekercsben keringő villamos áram által delejessé válik, megrezdül. Bármily jelentéktelen is a legparányibb részecskék egyszeri rezgése, elég nagy az arra, hogy szabályos gyors ismétléssel hangot keltsen, mely a ráhang- zóval erősbödik s hallhatóvá váhk. Az áramok egymásutánja azonban az első állomáson levő m hártya rezgéseitől függ és e szerint a második állomás befogadó készülékén keltett hang az A hangfogóba énekelt hanggal magasságra s mélységre nézve egyezik, de jóval gyöngébb. Beiss e készülékével lS61-ben sikerült kísérleteket tett, mindazonáltal az gyakorlati alkalmazást soha sem nyert, de nem is nyerhetett, mert csak a hangrezgéseit adja tovább de nem a hangszínezetet is. E készülék már ezért sem hasonlítható a Graham Bell feltalálta telefonhoz, mert ez mind belső szerkezetére, mind külső láttatára nézve rendkivül egyszerű. Áll pedig ez egy miutegy hat hüvelyk hosszú s talán másfél hüvelyk átmérőjű rövid fa csőből, melynek egyik végében két D D szorítócsavar van a drótvezeték rögzítésére s másik végében F üreges káva szintén fából a hang befogadására. E második végnek közepén krajczárnagyságú nyilás van, mely mögött E E vas-lemezke foglal 318. ábra. A telefon-cső átmetszete. 319. ábra. Vezetékkel ellátott teljes készülék.
