Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
3. kötet - A hang
274 A hang. mellett sem lesz képes erre. Bármily biztos legyen is fogása, bár mily szabatosan kezelje is a vonót, mindig más hangok is megcsendülnek vele kisebb-nagyobb mértékben, vagy az által, hogy a húr maga oszlik meg úgy mint a flazsoléhangoknál, vagy hogy a hangszer egyéb részei is vele rezgenek, föképen pedig az által, hogy a húr egyenetlen megrezzentésével ennek egész hosszában apró hullámok vonulnak végig, mint mikor egy kifeszített kötélre hirtelen nagyot ütünk s a haránt rezgések mellett hosszrezgések is támadnak. Ha a velehangzó hangok egymáshoz szabálytalan viszonyban állanak, a hang jelleme zörej. A csöngés, zúgás, búgás stb. ugyan egyes szabályos hangokból áll, de melyek egybe nem vágó rezgés számuk miatt nem egyesülhetnek egységes összhatássá. A mellékhangok vagy felhangok az alaphanggal törvényszerű kapcsolatban állanak s hangközük mindig határozott, de részben a rezgő test természetétől, a feszültség arányától vagy az indító erőtől függenek. A szerint, hogy az ily egyes felhangok nagyon kiemelkednek, mások ellenben elgyöngülnek vagy egészen eltűnnek, változik a hang természete s a kiilömböző hangszerek hang-színezete legtöbbnyire a hangszereken keltett hangok mellett fölcsendülő magasabb mellékhangok kiilömbözőségétől ered. Sőt csudás hogy magánhangzók képződése bizonyos felhangok összecsengésével jár. Ha az énekes bizohyos kőtára az a magánhangzót énekli, száj- iiregének különös hozzáigazításával egész más hangokat szólaltat meg ama fő hang mellett, mint ha ugyanazon kőtára az o vagy egy más magánhangzót énekel ; s ugyan ezek a felhangok a közönséges beszédben is teszik az o-t a-vá, vagy az o, >/, i-1 stb. azzá a minek hangzik. A felhangok mint látjuk az alaphanggal együtt keletkeznek s oka a hangkeltő 309. ábra A Chladni-féle bangalakok előidézése. testben rejlik. Ellenben vannak oly hangérzetek is, melyek csak különböző hang- hullámok találkozása által gerjesztetnek fülünkben. Ezek az úgynevezett egybevetett (kombinált) hangok vagy Tartini hangok, elnevezve Tartini hegedűsről, ki ezekre fölhívta a figyelmet. Ha a rezgések fokozódása nem elég gyors csak mechanikai rengést, lökéseket, lebegéseket idéznek elő a fülben. Ezek annál lassabban követik egymást mennél közelebb vannak egymáshoz a két hang rezgő számai. De annál gyorsabban, 310—312. ábra. Cliladni-féle bangalakok.
