Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
3. kötet - A hang
A felhangok. 273 Ks-ban, az első negyed érintésével kettő képződik K2 és K3-ban (309. ábra). Ha e képződő pontok helyére papiros- vagy falovast teszünk, nyugodtan maradnak ülve rajtuk, míg a közbeneső rezgő húrrészről, a hasról, S1 S2 S3 lelökődnek. A zenében a kiír e maga megosztásának többféle hasznát veszik. A húr gyöngén érintetvén azon a helyen, hol ujjúnkat le kellene nyomni, hogy a quintát szólaltassuk meg, nyerjük a magas oktávát, a kvart gyönge érintésével a magas duodeczi- mát, a nagy terczczel a magas kettős oktávát stb. 307. ábra. Eezgési csomó keletkezése feszült húron. Rezgési csomók nemcsak a rezgő húroknál keletkeznek, hanem rezgő légoszlopoknál s rezgő lemezeknél is. A kiilömböző zenészeti hangszerekről szóltunkban a légoszlopra még visszatérünk. Az utolsó sorban nevezettek alkalmul szolgálnak a Chladni-féle hangalakokra, melyek fölidézése módjáról s külömböző jellegökről a 309—312. ábrák képet adnak. A lemez, ez lehet fa, üveg, fém stb., csak szabályos legyen alakja, egy pontjában megerősíti étik, poronddal behintetik s mi közben valamely ponton egyik kezünkkel megérintjük, a másikkal vonót húzunk szélén végig. A fövényszemek az 308. ábra. Eezgési csomó feszült húron. összes rezgő pontokon élénken felszökkennek, s e közben szabályos alakokká csoportosulnak azokon a helyeken, melyeket nem fogott el a rezgő mozgás. Az alakok elváltozását .azzal idézhetjük elő, hogy újjunk érintésével más helyeket kényszerítünk vesztegmaradásra. A. felhangok. A természet legritkább jelensége az egyszerű, minden mellékhang velehangzása nélkül szóló hang. A más hangokkal való veleliangzás módján s fokán alapulnak pedig a csudás hatások. Ha pl. a hegedűs húrján az egyszer jelzett c-t vagy egyéb kótát akar megszólaltatni, minden művészeti jártassága Találmányok könyve. III. 35
