Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
3. kötet - Az emeltyű és csigasor
Az emeltyű és csigasor. Az egyiptomi építészet művei. Az emeltyű. Egykarú, kétkarú emeltyű. Alkalmazása s ható módja. A kolostya. Hengerkerék. Fogas kerék és a hajtó. Végnélküli csavar. A súrlódás. A csiga s csigasor. Nyugvó csiga. Mozgó csiga. Csigasor. «E kőnek minden egyes fontja négy frankba került» volt szokásos mondása a párisiaknak a karminczas évek végén, ha valamely idegennek a Concordia-tér közepén fölállított luxori obeliszket mutogatták. És e négy frank csupán a szállítási költségbe tartozott, mert magát az obeliszket Meliemed Ali pasa ajándékozta volt Lajos Fülöp királynak. Ama obeliszk 20 méternél magasabb monolith, melynek négyszögü talpa mintegy két méternyi szélességű. Csúcsa felé elvékonyodik annyira, hogy a kis végső pyramis alaplapja már csak IV2 méter széles. Súlya kitesz vagy 250,000 kilogrammot és átszállítása Egyiptomból a cherhourgi kikötőbe (1831—1834), s innen Párisba, továbbá felállítása, a mely e fárasztó előmunkálatok miatt csak 1836-ban eshetett meg, nem került kevesebbe, mint 2 millió frankba. Ennyi fáradságot vett igénybe egyetlen egy kőnek szállítása a 19. században, a melyben a mechanikai mesterség kihasználását a tökéletesség legmagasabb fokára emelték ; a régi Egyiptomban pedig a Ptolomaeusok százával állítottak ilyeket. A luxori obeliszk korán- sem a legmagasabb, mert a római Szt.-Laterán egyháza előtt áll egy, mely II. Konstantin császár idejében Egyiptomból hozattatott el, s melynek magassága 60 méter, súlya 650,000 kilogramm. A legtöbb obeliszknek magassága 15—30 méter közt váltakozik. Mindegyik egy darabból való, melyet a kőbányában faragtak ki és innen gyakran sok mérföld- nyi utón szállítottak rendeltetése helyére. S ha a pyramisokat nézzük, melyek egyike, a Khufu királyé, 3 millió köbméter tartalmú, e szerint 12,000 millió kilogramm súlyú, és ha elgondoljuk, hogy műkövekből épült fel, melyek közül nem egy százezernyi kilogrammot nyom, s hogy e rengeteg tömegeket mintegy 150 méter magasságra kellett emelni, — az a kérdés áll elénk : hogyan is volt az lehetséges, hogy 5000 évvel ezelőtt ilyen építményeket emeltek ? Az emberek s állatok ereje egyesítve sokra képes, de ily munkára nemcsak nagy erőtömeg kellett, hanem czélszerü alkalmazása is. Sokan tehát azt hivék s gyakran állították is, hogy a régi egyiptomiak nevezetes műveltsége egész külön s azóta veszendőbe ment mechanikai ismeretekkel is birt. Ez pedig nem áll. A pyra- misok építői által használt mechanikai késziilvények s eszközök nem voltak mások, mint a melyeket mi is ismerünk, s még hozzá a legegyszerűbbek, melyek csak léteznek. A gizelii pyramisoknál még nyomai vannak a ferde töltésnek, a melyen a keleti hegyekben tört kövek a 70 méternyi magas szikla-fensikra vitettek. Az egyiptomi technikusok a lejtő törvényét aknázták ki czéljaikra. Azon kívül csak még köteleik, emelőfáik, csigáik voltak.
