Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
3. kötet - A telegraf feltalálása
236 A telegraf feltalálása. melylyel mozgatható léczek által geometria-alakok voltak tovább adhatók, melyek rendszeres jelentősége iránt eleve történt a megállapodás és 1765-ben Edgeworth angol egy liírezőt saját számára rendezett be London s Newmarket közt. Chappe hirezője. Claude Chappe franczia mérnök 1790-ben Brulonban többféle kísérletet tett távoli liírezés létesítésére mechanikai szerkezetekkel. Ilyen- féle kísérleteit a szomszédok hol megmosolyogták, hol kigunyolták, de végre is fölkelték a nemzeti konvent figyelmét. Miután a további kísérletekkel, melyeket Delauny konzul s Brequet órás is támogattak, a rendszer tökéletesbült, az akkor fenálló hatóság, különösen Romme szorgoskodására, elrendelte, hogy Páris s Lille közt 30 mér- földnyi hosszú 22 állomáséi hirezővonal létesítessék (1793 juh). Az első liírzett intéz- vény Condé bevételéről szólt (1794 aug. 29). Az intézvény elindításától megérkeztéig három negyed óra telt el. Hegyeken, dombokon, tornyokon s ilyf. két ablakos kis épületek emeltettek oly berendezéssel, hogy belülről ki s ellehetett látni a közelebbi ln'rző helyig. A fedélzeten kiemelkedett egy tetőiránt álló rúd, melynek csúcsán egy vízszintes, 3—5 méter hosszú s 22—32 centiméter széles harántrúd nyúlt el, mely tengelyén úgy forgatható, hogy minden lehető állást foglalhasson egy körben (“["). Ez úgynevezett szabályzó rúd mindegyik végében van egy 2 méter hoszszú s 30 centiméter széles szárny, mely ismét a szabályzóval szemben foglalhatott el tetszés szerinti állást (f—J f—1 |^| ). Az egyes részek ellensúlyokkal úgy vannak szerkesztetve, hogy igen csekély erőfejtéssel mozdíthatók. Hogy a széllel szemben ne fejtsenek ki nagy ellenállást, az összes részek zsalusan készülvék. Az egész feketére van bemázolva. A mig a gép veszteg áll, a szárnyak be vannak hajtva a szabályzóra s nem is láthatók. Mihelyt azonban hírzeni kell velők, a főszárny s karok külömböző helyzetbe hozatnak. Már a főszárnyat négyféleképen lehet változtatni : tetőirányosan ( I ), vízszintesen (—), rézsut jobbról balra (/) s balról jobbra (\). Sokkal számosabbak azonban az oldalkarok mozdulatai azon szögek szerint, a melybeu egyik vagy másik vagy mindkettő egyszerre a szabályzóval kerül. Itt csak a hét legkönnyebb állás van jelzésre kiszemelve, s pedig két tetőirányos (felül s alúl) vagy vízszintes, kettő 45 fokban felül és kettő 45 fokban alúl. E hét állása az egyik szárnynak a másikéval együtt összesen 49 jelt ad, s mivel ezek a szabályzó négy állásának mindegyikében megadhatók, a Chappe-féle liírező 196 egymástól tisztán megkülönböztethető alakot mutat. Ezekből a 70 legkönnyebbet kiválasztották s velők nemcsak betűket s számokat, hanem iráspontozó jeleket is meg lehet adni. E liírező három részének mozdulatát s kölcsönös állásukat egyetlen egy ember csigákon járó s a szabályzóra s szárnyaira kifutó kötelekkel nagy biztossággal s köny- nyiiséggel végezi. A liírező egyén ugyanis szobájában közetlenül a telegraf alatt van, s ennek kötelei egy kisebb fémből való, a szobában levő mintatelegraffal állanak kapcsolatban, melyen ahirtadó az adandó jeleket megadja, melyek aztán maguktól nagy pontossággal a nagy telegrafra vitetődnek át. Minden liírező szobában két jó messze- látó cső van mindjárt a falban megerősítve s úgy irányítva, hogy a két másik telegraf tisztán szembeessék, s azok minden mozdulata pontosan felismerhető legyen. E liírező vonalok nem sokára kiterjedtek az egész országra, Párisban futottak mind össze. A síkon az állomások gyakran liat-nyolcz órányira voltak egymástól, a hegységekben sokkal kisebb távolságnyira úgy hogy egyik állomásról a legközelebbit tisztán meg lehetett ismerni ; minden mozdulatot, mely Párisból kiindult a többi telegraf mind mechanikailag ismételte. Ily módon lehetségessé vált elég gyorsasággal valami hírt elterjeszteni. így Párisban a 60 órányira levő Liliéből két perez alatt kaptak hírt, Calaisból (68 órányira) 4 perez 5 mpercz alatt, Straszbourgból (120 óra)
