Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
3. kötet - A galvánosság, villamos világítás s galvános másolás
A galvános aranyozás s ezüstőzés. 225 A galvános aranyozásnak nemcsak annyiban van nagy jelentősége, bogy vele nagy mennyiségű nemes fém takaríttatik meg, hanem mert általa a tűzi aranyozás áldásosán korlátoztatok, mely miveletnél kifejlődő veszedelmes kéneső-gőz ők nem egy ember életet rövidítettek meg. Egy ezüst kétforintossal4—600tuczatpipakupakot ezüstöznek meg; e szerint egy-egy darabra V24, illetve 136 krajczárnyi ezüst jut. Másrészt 5 gran aranynyalmeg- aranyoznak 12 tuczat gombot, melynek egy-egy darabja äVa centiméter átmérőjű ; csekélyebb fajtáknál a bevonat vastagsága nem több 1 100,000 centiméternyűnél. Hogy ilyr czélokra a kellő mennyiségű ezüstöt, vagy aranyrat válaszszák ki az oldatból, s a kivánt fokú nemesítés megtörténjék ugyan, de a drága fém fölöslegesen el ne paza- roltassék, különös mérlegeket szerkesztettek, melyek a folyamatot önhatólag megszakítják, mihelyt a szándékolt mennyiségű fém lerakodott. Ügy vannak ezek berendezve, hogy a bevonandó tárgyak egy kettőskarú mérlegrud végére fiiggesztet- nek. Az áram a galvános elemből a mérlegrúd s a függesztő dint közt megy el, s addig van zárva, míg a mérlegrúd másik végét a súly, mely a kiválasztandó fém- menyiségnek megfelel, lefogja. Mihelyt azonban a válományból annyi rakodott le, hogy e súly legyőzetik, az a rész, melyen a tárgyak függnek, leereszkedik, az áram megszakíttatik s az arany7- vagy ezüst kiválásabban e pillanatban megszűnik. Hogy azonban az arany7- vagy ezüstbevonat az egész felszint egyaránt befogja, a tárgymak tökéletesen tisztának s minden zsír híjával kell lenni. A szerint hogy világos sárga vagy vöröses színt kívánnak elérni, külömböző folyadékokat használnak. Tiszta chlorarany cyankaliumban s vízben föloldva szép sárga színt ad. A vörö- sös aranyozást keletkezteti a rézgalicz, a zöldest pedig a cvanezüst hozzátétele stb. A legtöbb fémből sőt ötvözetekből, minők a bronz s sárgaréz, válományt tudnak létesíteni. A miveletek főleg csak a használandó oldószerre nézve külömböznek. Az ón s czink számára szolgál a maró kali, melyben e fémek oxydja feloldul. A vas tükörfénynyel válik ki a vasgáliczból s a sósavas oldatból. Ezt a vasborítást aczélo- za'.snak nevezik. Legtöbbnyire a vésett rézlemezeket vonják be vassal, hogy azokat hosszabb használatra tegyék alkalmassá. Vasgálicz s szalamia fürdőben megy ez végbe. Az így aczélozott lemezek szürkefehéren fénylők. Ha a bár igen vékony, de mégis rendkívül kemény vasréteg, mely 5000 —15.000 lenyomatot áll ki, elkopott, ugyanaz a lemez újból megaczélozható. Találmányok könyve. III
