Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
3. kötet - A villamdelejes készülékek
A villamdelejes készülékek. Oersted fölfedezése. A delejtű eltérítése. A villamsokszorozó. Párhuzamos áramok vonzzák egymást. Villamdelejesség s delej villamosság. Faraday. Indított áramok. Nagy forgó készülékek. A villamdelejesség mint hajtó erő. A Volta oszlop által keltett nevezetes jelenségek a tudós világban nagy feltűnést idéztek elő. Különösen a sarki tulajdonság volt az, mely az akkoriban igen tevékeny természetbölc^előket foglalkoztatá, képzeletüket s éleselmiiségöket fölser- kenté, hogy az « őserő»-ről tápjlált képzetet, melyért rajongtak, a naponkint szaporodó új tapasztalatokból végre kihüvelyezzék. Többen fejőkbe vették, hogy a Volta- oszlop a delejjel azonos s hatalmas készülékekkel tettek kísérleteket, hogy az érintkezéssel gerjesztett villamosságot a delejességgel egyazonosnak bizonyítsák. Az erre irányult törekvések azonban hiúk voltak, ámbátor ama remények újra föléledtek azon másrészről tett tapasztalat által, hogy a villám, úgyszintén a leideni palaczk szikrája a delejtűre határozottan befolyással tud lenni, mert ennek sarkait megfordíthatja vagy delejességétől teljesen megfoszthatja vagy pedig a delejes aczéltűt mágnessé változtathatja. Ekkor tette 1820 telén Oersted Kopenhágában egy felolvasása közben azt a nevezetes tapasztalatot, hogy egy finom platinadrót, mely a Volta oszloppal kapcsolatban állva izzóvá lett, a delejtűt, mely fölött épen elvonult, sajátságos libegésbe hozta. Egészen ilyen jelenséget vettek már jóval korábban észre Ro magno si és Aldini ; ez utóbbi e tapasztalatát közzé is tette. De ekkor még nem talált az a kellő méltatásra. Csak hat hóra rá Oersted közlése után vettek róla tudomást a természet- buvárlók, és ekkor még jókora idő telt belé míg közelismerésre, vergődött. A köriilál- lások, melyek közt e jelenség előidézhető, csak lassan határozódtak meg. A mikor azonban Oersted fölfedezésének elvitázliatlan volta minden pontjában megerősödött, valóságos lelkesülést idézett elő, minőt a tudományok egész történetében talán csak az első léghajó keltett. A fizika kiilömbözo tereit elhagyták művelői, a tudományos folyóiratok telve voltak tudósításokkal, értekezésekkel oly kísérletekről , melyek Oersted fölfedezésén alapultak, s nemcsak a természettudósok, fizikusok és orvosok kísérleteztek, hanem műkedvelők s olyanok is, kik ilynemű buvárlások mezején egyébként idegenek. Oersted volt mindenki ajakán, pedig észleletei s az abból levont következtetés kihatásának mivoltát még senki meg sem sejthette. Ha természetesen ma az akkori csírából sarjadzott sikert, melynek legnagyobbikja a villamdelejes tele- grafia, fontolóra vesszük, alig tetszik hihetőnek, hogy az egész tudomány keletkezése még csak vagy 50 évet számlál. Oersted kísérletét könnyüszerivel utánozhatjuk ; csak egy galvános elem záró drótját kell a szabadon lengő delejtű fölébe tartani akkép, hogy a természetes éjszakdél irányt kövesse. Ha a drótban nincs áram, a tű is megtartja éjszaknak tartó állá■ '
