Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
3. kötet - A galvánosság, villamos világítás s galvános másolás
telep villamosságának csekély feszültsége mellett aránylag véve kevés említésre valót mutat. A vonzás bemutatására érdekes készülék az úgynevezett villamos perpetuum mobile (örökké mozgó). Ennek hosszantartó játéka a vonzáson alapul, melyet két Zamboni-féle oszlop sarkai gyakorolnak egy súlypontja körül lengő ingára és ezt mozgásban tartják. A Zamboni-féle oszlop egészen oly szerkezetű mint a Voltáé, csak hogy nem áll tömör fémlemezekből, hanem arany- és ezüstpapirosból, melyek kettenként fémes részükkel fekszenek egymásnak és páronként megfelelő sorrendbe vannak rétegezve. A papiros, mely a levegőből mindig valamelyes nyirkot szí, itt a nedves vezető gjra- nánt szerepel. Természetes, hogy ily oszlop nem lehet erős hatású, de mivel több ezer papiros lapot könnyen lehet egymásra halmozni, s a villamfejlődés, habár lassan is, de hosszan eltart, az oly készülékekre, mint a szóban levő is, sikeresen használható. Az örökké mozgóban az említett mozgás előidézésére a Zamboni-féle oszlopok t. i. úgy vannak fölállítva, hogy egyiknél az igenlő, a másiknál a tagadó sark van fölül. Az inga kettejök közt lóg, s alsó golyójával libegése közt épen az oszlop sarkába ütődik. Itt minden érintésre megtelik villámmal, erre az egynevű sark eltaszítja, a másik azonban annál erősebben vonzza, a míg az ellenkező villamossággal megtelve innen is eltaszíttatik s ekképen váltakozva ide-oda leng. A 260. ábrán az mga dróttal van összekötve, melynek mozgása a kis kötéltánczost ide-oda himbálja. A galvános áram terjedési s ellenállási viszonyai megfelelnek a villamos szikráénak. Mennél vastagabb a drót, annál jobb a vezetés ; vékony drótok az erős áramok átömlése által jelentékenyen megíznak, s épen úgy elolvaszthatok, mint a villamos telep szikrájával. A robbantó munkáknál a töltés kigyujtására rendesen galvános telepet használnak, melynek vezetékdrótját minden robbantó lyukon vezetik keresztül. Ahol a drót a robbantó elegybe mélyed, ott vastagabb, melyet az áram izzóvá tesz. Mivel pedig a hevülés az egész drót hosszában egyszerre esik meg, a lyukak is abban a pillanatban robbannak föl. A sebészetben a vékony drótok galvános árammal eszközölt hevítését húsrészek leégetésére használják. A drótot a levágandó rész közé rakják, még mielőtt az áram keresztüljárna rajta. Erre bezárják a lánczot s vagy összehúzza a sebész a dróthurkot, vagy pedig az izzó dróttal úgy vág, mint a szappanos húrjával a szappant. A. villamos fény. Míg a villamos szikrát egyszeri fénytündöklés, a galvános áram fény tüneményét állandó kisugárzás jellemzi, és azért alkalmasnak mutatkozik gyakorlati használatra. Élénk fény gerjesztésére azonban már jó erős oszlop kell s kezdetben a sarkokról elágazó drótokat igen közel kell egymáshoz juttatni. De ha az egyik sarkról a másikra átpattant szikra által megtörtént a vezető áthidalás, az átömlés tovább foly, ha mindjárt a két sarkvég közti távolság nagyobb lesz is. Sir Humphrey Davy 200 erős czink- s rézlemezpárokból álló oszlopával az első nevezetes fényhatást azzal keltette 1813-ban, hogy annak sarkait két széndarabbal látta el. Ha ezeket közelíté egymáshoz, az áram átcsapott, s a fényvilág, ha a szénvégek aztán lassankint távolíttattak egymástól, fölfelé hajtott ív alakját ölté, a mely csak 4272 centiméternyi távolságban aludt el. A fény színe vakító fehér volt kékesen szegélyezve. E fényt Yolta-ívének nevezték el. A villamos fény chemiailag ható sugarakban gazdag. Fizeau s Foucault a fényív világító erejét más fényforrásokkal összehasonlítva, azt tapasztalták, hogy 48 elemből álló láucznak fénye fölér 527 viaszgyertya fényével, hogy a napfénynek 216 A galvánosság, villamos világítás s galvános másolás.
