Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
3. kötet - A galvánosság, villamos világítás s galvános másolás
A galvános áram hatásai. 215 czink szolgál, mely hígított kénsavba mártatik. Daniell eleménél réz, tömített réz- gálicz oldatba mártva, Grove eleménél platina tömített salétromsavban, Bunsen eleménél pedig szilárd szén szintén tömített salétromsavban. Mindannyinál a czink, hogy a kénsav közetlen behatása távol tartassák, kéuesővel fölszínesen foncso- roztatik. Példaképen csak az utóbb említett Bunsen-féle telepet vesszük szemügyre, mely nagyobb gyakorlati czélokra nézve a legtöbb kiválósággal bir. E telep minden egyes eleme négy darabból áll : 1. az A porczellán vagy üveg edényből (258. ábra), melybe helyezik el a többit; 2. a B üreges, oldalt hasított czinkhengerből, melyhez rézszalag van forrasztva ; 3. a C likacsos agyaghengerből, mely alul s oldalt teljesen zárt és 4. a D. tömör szénhengerből, mely felül csavarral van ellátva, mely által a czinkről elágazó rézszalag a szénnel kapcsolatba hozható. Mind ez egyes darabok a mondott sorrendben átmérőjükben megcsökkennek, mert, mint az ábra mutatja, összeállittatásukkor egymásba járnak. Az edényben először a czinkhenger jön, ebbe tétetik az agyaghenger és ebbe a szénhenger. Az a hézag, melyben a czink áll, hígított kénsavval töltetik ki, az agyag belseje 259. ábra. Bunzen telepe, pedig tömített salétromsavval. A szénhenger készítéséhez nem használható közönséges faszén, mert az nem elég tömör s nem igen vezet. A legkeményebb kokszot válogatják ki e czélra, porít- ják, s kevés kőszénpor és szörp hozzákeverésével szilárd tésztává kavarják; e pépet alakítják aztán hengerekké s égetik oly keményre, hogy kongóvá lesz. Némelykor a szénhengert üregesre készítik s megtört kokszszal vagy fövénynyel töltik ki, melyet salétromsavval itatnak meg ; sőt olcsó telepeket oly módon készítenek, hogy a C agyagedényt mindjárt teletömik kokszdarabokkal s porával, s aztán savval öntik le. Az agyagedény, hogy a czinkkel való érintkezés elkeriil- tessék, egyes iivegbütykőkkel van ellátva, melyek az alaprajzban (259. ábra) tisztábban tűnnek ki. Ugyanitt azt is látni, hogy egyesíttetik több elem egy teleppé. Az első elemből kiágazó rézszalag ugyanis a szorítócsavarral a második elem szénhengeréhez szorítta- tik, a második elem czinkhengere a harmadik szenével liozatik vezető kapcsolatba és i. t., úgy hogy az első elem szénhengerét végül az utolsónak czinkjével kell összekötni, ha a lánczot zárva akarjuk bírni. A galvános áram hatásai, ha nem is minőségre, de mennyiségre nézve sok részben kiilömböznek a közönséges villamos szikráéitól. A mi a fizikai jelenségeket illeti, a fény- s hőhatások első ■ orban állanak, míg a vonzás a galvános 260. ábra. ( )rökké mozgó Zamboni-féle oszloppal.
