Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
3. kötet - A galvánosság, villamos világítás s galvános másolás
A galvánosság, villamos világítás s galvános másolás. Galvani s a békák. Villamgerjesztés érintkezéssel. A galvános áram. Volta. Az elem s oszlop. Ennek kiilömböző alakjai. Az állandó elemek. Bnnzen láneza. A galvános áram hatásai. Zamboni oszlopa. Az áram hőhatása s alkalmazása. A villamos fény. A chémiai hatások. Villamos vegyttletbontás. A víz megbontását Humphrey Davy felfödözte. A galvános másolás és galvános aranyozás. Ha a békáknak van időszámításuk, akkor az 1790-iki évet forduló pontként jegyeztették föl. Az ezer s ezer csak kunkogással eltöltött év után ettől fogva fizikai készülékké lettek, Életök már nem csupán a természeté ; — a tudománynak szegődtek szolgálatába. A halál elveszíti az új gazdával szemben hatalmát. A békának, bár feje le van vágva, bőre lenyúzva, izmai szétbontva, gerincze átfúrva stb. — nem szabad örök nyugalomra térnie, a fizikus parancsára idegeinek még meg kell rezzenniök, izmainak rángatózniok, még az életnedv utolsó csöppje is be nem szárad. Mint a csűrbeli komédiásnak vigasságot kell színlelnie s nagyokat szöknie, habár szíve meg is van törve. S mindezt, e dicsőséget vagy kárhozatot Galvani Alajosnak köszönheti vagy tulajdoníthatja, Galvaninak, a bolognai anatómiai tanárnak. A dolog így történt. A bolognai természetbúvár neje beteg volt s erősítőnek békaczombleves volt neki rendelve. Egy napon véletlenségből egy csapat ama czélra szánt nyúzott béka volt a tanár szobájában, ki több társával villamos kísérleteket volt teendő, mivel azt hitte, hogy a test izom- s idegműködésében lényegesen közrehat a villamosság. E kísérletek alkalmával azt vették észre, hogy az élettelen békák mindannyiszor sajátságosán rángatóznak, valahányszor a villamgép gyűjtőjéből egy szikra átcsapott. Galvani a levegőben rejlő villamosságnak az idegekre való hatásának tulajdonította e jelenséget, s ennek kifíirkészésére békaczombokat hajlított rézdrótra fűzve akasztott erkélyének rácsára s ide-oda lóbálásával mennél több levegővel igyekezett azokat érintkezésbe juttatni. Ezek azonban élettelenek maradtak ; de ha közben a vasrácshoz iitődtek, az ily érintkezésnél erősen megrándultak. E tény s a további kísérletek alátt mutatkozott jelenségek, melyeket Galvani részletesen leírva közzétett, nagy s jogos föltünést okoztak. Galvani úgy okoskodott, hogy a fémes vezeték által a villamosságra hasonló folyadék, a neve után elnevezett galvános folyadék megy át az idegekről az izmokhoz, minek következtén a test, mely ez elmélet szerint töltött leideni palaczk szerepét viszi, a kisülés folytán rángatózni kezd. A tudósok nagy része jó soká ragaszkodott e magyarázathoz, ámbár nemsokára Volta Sándor pisai tanár kitűnő buvárlatai alapján meg- czáfolta és helyébe új, jobb elméletet állított föl. A villamos áram, galvánosság. Volta fölismerte Galvani kísérleteiben a lényeget, azt, hogy a fémes vezetéknek két kiilömböző fémből kell állania, melyek egymással érintkezésbe hozandók. Galvani alapkisérletéről mindenki szerez27*
