Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
3. kötet - A galvánosság, villamos világítás s galvános másolás
212 A galvánosság, villamos világítás s galvános másolás. 253. ábra. Volta kísérlete. hét magának meggyőződést, ha a 253. ábra szerint a c rézdrótot z czinkdróttal ösz- szeforrasztja vagy pedig csak egymásra sodrással hozza benső érintkezésbe, s az egyik dróttal a béka alsó csigolyái lehántásával szabaddá lett czombidegeket érinti, a másikkal pedig a czombizmot. Minden érintésre, úgyszintén az érintés minden egyes megszakítására az izom rángatózni fog s ez érzékenység az állat halála után még jó ideig tart. Volta megmutatta, hogy két külömböző vezeték érintkezése alatt folytonosan villamosság keletkezik, s azt tanítá, hogy az érintkezési ponton a közömbös villám-keverék megbomlik, úgy hogy az igenlő villamosság az egyik, a tagadó a másik fémen át áramlik ki. Mivelhogy a villamosság keletkezése s folyamata szakadatlanul tart, elnevezték azt galvános áramnak. E villamosság csak keletkezésének módjára nézve külömbözik a dörzsölés által gerjesztettől, s minden tulajdonságára nézve egy amazzal. Föltalálóik tiszteletére galvanismusnak vagy voltaismusnak nevezzük. A villamos áram gerjesztéséhez azonban e két fémen kívül még egy nedves vezetőre is van szükség, mely mindkettővel kapcsolatban áll. Villamindító erő. Azt az erőt, mely az érintkező ponton a villamosságot megosztja, villámindító erőnek nevezték el, ámbátor természetéről még nincs tiszta képzetünk. Valószínűség szerint föltehető, hogy valamint a villamgépnél a mechanikai erővel, úgy itt a chemiai folyamattal szabaddá lett hő változik át villamossággá. Mert a chemiai folyamatok az érintkezési villamosság gerjesztésénél oly jelentékeny szerepet játszanak, hogy általános s szükséges föltételnek tekinthetjük, s ha nem sikerül azt közetleniü megfigyelnünk, ennek okát csupán végtelen parányiságában s fölismerő szereink tökéletlenségében kell keresnünk. A villam-áram fogalmában már benn rejlik az, hogy annak gerjesztésére a két érintkező testnek jó vezetőnek kell lennie. Nevezetesen nagy képességet tanúsítanak erre nézve a fémek. Azonban a villamgerjesztö, villamindító erő nem mindegyiknél egyenlően nagy s egymáshoz való magatartásuk úgy a villamosság minőségére, mint mennyiségére nézve eltérő. Míg a réz czinkkel érintkezésben tagadó villamosságú, sa czink igenlő, aranynyal érintkezve igenlővé lesz az s az arany tagadó, s e szerint magatartása, habár ugyanazzal a fémmel szemben mindig egyaz marad, külömbözőkkel szemben külömböző. A vezetők tehát akkép sorakoztathatok, a mint mindegyikök tagadó villamosságúvá lesz, ha az előtte valók valamelyikével érintkezésbe jut ; ellenben igenlővé lesz, ha az utána valók egyikétől érintetik. E sort villamos feszültségi sornak mondjuk, s a főbb elemekre nézve a következő : czink, ólom, ón, vas, réz, ezüst, arany, platina, szén. Mennél távolabb áll benne két test egymástól, annál erősebb a köztük uralkodó villamindító erő. Gál ván.-elem. A galvános áram folyamatát a legegyszerűbb alakban az 254. ábra. Érintkezéssel keltett villamosság. 255. ábra. Galvanos elem.
