Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
3. kötet - A villámhárító feltalálása
A mennydörgés. 205 ságnak legkisebb neszét sem vette észre, s már-már attól tartott, bogy az égi háborúról s természetéről képzelt nézete még sem a helyes, mikor, miután csendes eső a zsineget megnedvesíté, nagy örömére hirtelen azt látta, hogy a selyemzsinór laza szálai mind berzenkedve fölfelé irányulnak, épen úgy, mintha a villamos gép gyűjtőjén lógnának. A villamosság e jele fölött megörvendve, mely villamosságnak szükségkép légkörinek, a zivatarfelhőből levezetettnek kellett lennie, a jelenséget alaposabban vizsgálta meg, neki tartotta ujja bütykőjét az aczélkulcsnak, s erős, nagyon látható szikra ugrott át testére. Franklinnak szerencséje egyébiránt az volt, hogy a zsineg nem volt egészen nedves, vagy hogy az nem készült jobb vezetőből ; különben köny- nyen kerülhetett volna e kisérlete életébe. Későbbi kisérleteknél leideni palaczkot töltött meg légköri villamossággal, mely az összes ismert tüneményeket mutatta. Franklin házában fölállított egy elszigetelt vasrudat is, hogy könnyebben intézhesse kísérleteit, s azt alsó végében két csengetyíível látta el, melyek szóltak, ha a levegőben jelentékeny volt a villamos feszültség. A Franklin-féle kísérletek, melyek következtén az oxfordi egyetem az amerikai polgárt 1762-ben doktori rangra emelte, ezentúl gyakrabban ismételtettek s czélszerűen módosíttattak. A franczia De Borna# pl. sárkányához oly zsineget kötött, mely fémdróttal volt átfonva, s ennek alsó részére, hogy a villám hatása ellen biztosítsa magát, tiszta selyemből való néhány méternyi zsinórt függesztett. Hogy a szikrát ne kelljen az ujjal kicsalni, fémvezetőt használt, mely a földdel vaslánczczal állt kapcsolatban s nem vezető markolattal volt ellátva. A sárkány 180 méternyi magasra szállt s oly légrétegeken vonult végig, melyek a legnagyobb fokú villamossággal lehettek eltelve, mert De Romas egy óra alatt harmincz tűzsugarat kapott ki, melyek mindegyike majdnem három méternyi liosszaságu volt. s oly dörejt hallattak, mely a pisztoly durranásával fölért. Ily fényes sikerek után a korábbi olajos, salétromos párákról, mint a villám okozóiról szóló meséknek el kellett némulniok. A mennydörgés. Az égi háború okainak fölismerésével kapcsolatban tisztultak a teljesen ártatlan mennydörgés természetéről táplált nézetek, a mely pedig a legtöbb embernek ijedelmet okoz égi háború alkalmával. A dörgés csupán az erőszakosan megrázkódtatott levegő rezgése. Mikor a villám a légkörön átcziká- zik, a szomszédos részecskéket oly roppantul hevíti föl, hogy rögtön előbbi terjedelmük sok ezerszeresére tágulnak ki, de mindjárt rá, mikor a hő eloszlott, megcsökkennek. Ugyanaz az ok működik itt, mint a puskalövésnél ; a hang visszaverődése a külömböző felhőrétegekben, hegyekben, erdőkben kelti a visszhangot, s a zengés lassankénti elhalását. Mivel a hang lassabban terjed mint a fény, a villámot előbb látjuk, s egyszerre egész hosszában, míg a dörgés csak később s a gyakran sok mér- földnyi hosszú szikra a távolabb eső pontokról csak lassanként üti meg fülünket. Tegyük, hogy a villám egy pillanaton egy mérföldet jár be, e vonalon a dörgés minden ponton egyidejűleg is hangzik. De nincs oly hely, hol a fül mind e hanghullámokat egyszerre foghatná föl ; csak egymásután jutnak el a megfigyelőhöz, s ez a dörgést meghosszabbított zengésképen hallja. A zivatarnak oda sem nézve, a dörgésen, a mint erőssége fokozódik, halljuk közeledtét. A becsapás helyén a villámmal egyidőben halljuk a recsegő ütést ; ha a zivatar távol van, a távolság szerint annál hosszabb a villám s mennydörgés közti szünet. A mennydörgés kényelmes eszköz annak megítélésére, mennyire van tőlünk a zivatar. Minthogy a villám s mennydörgés egyszerre keletkeznek, a fény tovaterjedése a földi távolságra nézve pillanatnyinak vehető, a hang pedig ugyanabban az időben csak 340 méter utat tesz meg, tehát csak a másodperczek számát, melyek a _ J
