Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
3. kötet - A villamosság s a villamgép feltalálása
194 A villamosság s a villamgép feltalálása, A villamosság sebessége a vezető test lehető csekély ellenállása mellett másod - perczenkint Wheatstone számítása szerint mintegy 463.104 kilométer vagyis körülbelül 62.000 mérföld. Újabb kísérletek e sebességet jóval alább szállítják ; Kirchhoff körülbelül 311.640 kilométerre vagyis 42 ezer mérföldre, tehát a fény sebességével egyenlővé teszi. Az is valószínű, hogy kíilömböző vezetőkben külömböző. Még a legjobb vezető is ellenállást gördít a villamosság terjedése elé, s pedig annál inkább, mennél kisebb harántmetszete ; úgy viselkedik mint a kisebb vagy nagyobb átmérővel bíró cső, mely szintén kisebb vagy nagyobb akadályára van az áramló folyadéknak ; a nagy földgolyóban a villamosság terjedése pillanatnyi. Dörzsölés által tulajdonképen minden test villamossá lesz, de mivel a vezető, ha külön intézkedések nincsenek téve, a villamosságon túlad, soká tartott, mig kiismerszett a vezetők villamgerjesztlietősége. Ha azonban valamely vezetőt nemvezetőkkel veszünk körül, elszigeteljük úgy, hogy a villamosság a földbe utat nem találhat, a villamosságot meggyiijthetjük. A villamosság, ha a folyadék képzetnél megmaradunk, mintegy a felszínen rétegként látszik kiterjedni, mely a golyónál mindenütt egyenlő vastagságú, egyéh alakú testeknél ellenben a kimeredő részekben valósággal megtorlódik, a lapos vagy mélyített részekben pedig kis mértékben gyűl meg. A villámhárítóról szóltunkban még visszatérünk e sajátságos viselkedésre. Most térjünk vissza ismét fő tárgyunkra. A villamgép. E készülék egy nem vezető testből, mely dörzsöltetik, s 239. ábra. Korongos villamgép.
