Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
3. kötet - A villamosság s a villamgép feltalálása
A villamgép, 195 egy dörzsölő részből áll. Az utóbbi a földdel áll kapcsolatban, az előbbi azonban el van szigetelve. Az első villamgerjesztő tökéletlen gépeket lényegesen javították Hausen, Bose Lipcsében, mire szélesebb elterjedést nyertek. Utóbb czélirányos módosításokat tettek rajta Nollet abbé s Wilson. Nagyon fölösleges volna felhordani mindazokat a formákat, melyben a mechanikusok a villamgépeket előállították, mert a Holtz által szerkesztett megosztó vil- lamgépig, mely egészen új elven alapul, jelentősebb újítást egy sem mutat föl. Azt váljon üveghenger vagy üvegkorong dörzsöltetik, alapjában véve mindegy. Minthogy a hengergép a térről egészen leszorult csak a korongossal fogunk foglalkozni, melynek képe a 239. ábrában látható. Egy szilárdanálló asztalon két felül egybekötött láb emelkedik, melyek közt van az M forgatyú által hajtható P üvegkorong. Ez úgy alul mint felül mindkét oldalról kk' dörzsölőkliöz szoríttatik. Ezek posztóval vagy ilyenfélével bevont falapok, melyek a dörzsölő oldalon foncsorral vannak bevonva. A foncsorkészülékáll kéneső- böl, porított ónból, czinkből, mely alkotó részek disznózsírral merev írrá dörzsöltet- tek össze. A dörzsölőktől kiindulva viaszkosvásznas GG' lebenyük terülnek szét, melyek a korong forgatása közben ehhez lapulnak s a villamosság kiömlését vagy elvezetését nemcsak gátolják, hanem még saját dörzsölésük által a villamosság mennyiséget gyarapítják. A korongot jobbról balról két FF kengyel fogja át, melyek az üveg felőli részükön tüskékkel, a szívókkal vannak ellátva ; ezek felszívják a villamosságot s elvezetik a fővezetőbe (konduktorba) vagyis gyűjtőbe, a CC' hengeres fém testekbe, melyek négy szigetelő üveglábon nyugodva, az AA' fémvezetékkel állnak egymással kapcsolatban. E kapcsolaton van az úgynevezett elektroskop — villammutató -— egy fokokra osztott köríven szabadmozgású kis B inga, mely oszlopos I lábról csüng alá, ha nincs villamosság a gyűjtőben. De ha meg van töltve, a villamosság közlődik a lábbal s az ingával, s az inga golyóját az egynevii villamosság ellöki. Mennél nagyobb az ív, melyet bejár, annál nagyobb a villamosság feszülése. Egy fémes vezető láncz a dörzsölőktől lecsüng a földre. Mihelyt a korong forgásba hozatik, a dörzsölés által megoszlik a villamos keverék a korongban s dörzsölő közt, melynél fogva az üveg igenlő, a dörzsölő pedig tagadó villamossági! lesz. Az utóbbiról lecsüngő láncz (a hárító) a gerjesztett villamosságot mindjárt keletkeztében távolítja el, ez által az igenlő is szabaddá lesz s átömölhet a gyűjtőbe. E folyamat szakadatlan, míg a dörzsölés tart. A gyűjtőbe foglalt villamosság, ha egy másik gyűjtőt hozunk közelébe, átpattan erre s szikrát vet, mely kisebb-nagyobb sistergéssel jár. Az, hogy mennyire tölthető meg a gyűjtő, felszínének nagyságától függ. A tölthetőségnek meg van a maga határa, s a nagyon megtöltött gyűjtőből a villamosság lassankint elillan a levegőbe, mely hiszen sohasem teljesen száraz, vagy pedig szikrázva s durranva magától pattan át távolabb álló jó vezetőkre. Ki már nagy gépekkel folytatott műveleteket látott nagyon is lehetőnek tartja, h(így a kicsapcfhosszú szikrák már jókora hatást birnak az emberi szervezetre gyakorolni. Egyébiránt a gyűjtő észrevetetleniil, minden szikrázás s sistergés nélkül is kisüthető, ha oly hárítót tartunk feléje, mely egy vagy több csúcscsal bir. Ha nedves a levegő, a villamgépnek kicsi vagy semmi a hatása, s már több embernek jelenléte a zárt térben gátlólag hat azzal a nyirkossággal, melyet a lélekzés a levegőbe elegyít. A gyűjtő mint jó vezető egyszeri elsütéssel majdnem teljesen elveszíti szabad villamosságát, mig az üvegből az ujj bíityköjének neki tartásával csak apránkint vonhatni ki gyenge szikrákban a villamosságot. Azért vigyázatosan kell bánni a megtöltött gyűjtővel, s óvakodni ütéseitől. Más a dolog azonban, ha a megtöltés kezdete előtt a gyűjtővel érintkezésbe lépünk vagy egy vele
