Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
3. kötet - A villamosság s a villamgép feltalálása
Vezetők s szigetelők, czélból, hogy a szabad villamosság jelenléte s annak igenló vagy tagadó természete megbizonyíttathassék. Ha egynevű villamossággal telt két testet egymással érintkezésbe hozunk, villamosságuk megoszlik, és mindkettejök töltése egyenlő erős leend. Egyazon mennyiségű igenlő s tagadó villamosságok, ha érintkeznek, hatásukban kiegyenlítik egymást. A két különböző villamosság egyesülési törekvése igen nagy; ez oka a vonzásnak, melyet a villámmal telt test másokra gyakorol. Noha a villamosság mivoltára nézve a nézetek meg nem tisztultak, az ismert tünemények némely föltevés segedelmével köny- nyen kimagyarázhatók. Ilyen föltevés az is, hogy minden testben az igenlő s tagadó villamosságnak egyenlő mennyiségéből álló közömbös villamos keverék létezik, melyet rendkívül finom folyadéknak (fluidomnak), súlytalan fo- 237. ábra. Villamos inga. lyadéknak, tekintünk. Ez magában természetesen sehogy sem nyilvánul, mert a két hatásnak, mint mondók, egymást ki kell egyenlíteniük. A dörzsölés által azonban a villamos fluidum úgy a dörzsölő mint a dörzsölt testben megoszlik, az érintkezési lapokon az ellentétes részek egymásba mennek át s egyesülnek, mig a testek elfordított részeiben a többi különválva marad. Ha pl. a pecsétviasz posztóval dörzsöltetik, mindkét testben a villamos keverék igenlő s tagadó alkotó részeire bomlik ; de az érintkezési lapon ismét egyesül a pecsétviasz igenlő villamossága, a posztó tagadóéval, s végül tehát a pecsétviaszban tagadó villamosság marad vissza ; a dörzsölő szerben pedig, ha attól kezünkkel a villamosságot meg nem vonnók, kimutatható lenne az igenlő villamosság. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a villamos folyadékról vallott nézet csak épen képies föltétel, melylyel a tünemény érzékítése a czél, de semmiképen sem veendő úgy szó szerint/mintha a villamosság valósággal anyagi folyadék lenne. Vezetők s szigetelők. A villamosság bizonyos testekben rendkiviil könnyűséggel terjed, s azok által minden távolságba elvezethető, honnan van vezető nevök is. Másokban ellenben a haladás nehézkesebb, de valamint nincs tökéletes vezető, mely a villamosság útjába nem gördítene bizonyos ellenállást, nincsen tökéletes nem vezető vagyis szigetelő. A jó vezetők közzé tartoznak mindenekelőtt a fémek, aztán a föld (vagyis a földgolyó) s a víz, ennélfogva az emberi test s a zöld növény is ; a roszak vagyis szigetelők közzé a gyanták, a száraz légkör, kén, kaucsuk, üveg, selyem s számos más test. 9E Találmányok könyve. III. 238. ábra. ViUammérő.
