Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
3. kötet - A villamosság s a villamgép feltalálása
192 A villamosság s a villamgép feltalálása. ilyesmik fölé tartjuk, látjuk, hogy e könnyű testecsek élénken pattannak fel, s a dörzsölt rúd köré tapadnak. Kis vártatra ismét leválnak, vagyis inkább letaszíttatnak. Ha a papiroscsipetkék helyett bodzabél golyót veszünk, s azt selyemfonál végébe függesztjük, ugyanazt észlelhetjük. Ezt a, villamos ingát a dörzsölés által villamossá lett pecsétviasz-rúd vonzza, de mihelyt a golyócska vele érintkezett, visszapattan, fut tőle valamint előbb követte. Ha üvegpálczát selyem kendővel dörzsölünk, ez látszólag épen úgy vonz s taszít, mint a pecsétviasz. Azonban a pecsétviasz s az üveg hatása közt mégis nevezetes a különbség. Mert ha a mondott módon két bodzabél golyót külön- külön függesztünk fel, s az egyiket a dörzsölt pecsétviaszszal érintjük úgy, hogy a villamosság vele közlődik, a másikat pedig az üvegpálczával, az előbbi az érintés pillanatától fogva fut ugyan a pecsétviasztól, de annál erősebben vonzza az üvegpálcza. S megfordítva, az a golyó, melyet az üvegpálcza eltaszít, mohón közeledik a pecsétviasz rúdhoz. Igenlő s tagadó villamosság. E szerint az üvegvillamosság különbözik a 235. ábra. Guerike villamgépe. ' gyantavillamosságtól. A tudomány nyelvén az előbbit igenlő (positiv), az utóbbit tagadó (negativ) villamosságnak nevezik, s egyszerűen így jelöltetnek : -f- és —. Az első, ki e különbséget fölismerte, Du Fay volt (1773), s találmánya az egész fizika történetében első helyen áll. Mindazok a testek tehát, melyek dörzsölés által lesznek villamossá, vagy igenlő vagy tagadó villamosságúak azaz ugyanazon viszonyok közt mindig azon villamosságot gerjesztik. Hogy azonban az milyen nemű, a villamos inga által tudhatjuk ki. A bodzabél- golyó a dörzsölt üvegcsővel való érintéssel igenlő villamosságot nyervén, úgyhogy a pecsétviasz rúd vonzza, hasonlóképen fog követni minden tagadó villamossági! testet, de minden igenlő villamosságú által el fog taszíttatni. A két villamosság egymással szemben követett maga- 23G. ábra. A villamosság vonzó ereje. tartását igy fejezhetjük ki : egynevü villamosságok taszítják egymást, a kiilönnevüek pedig vonzzák egymást. E magatartáson alapul a vili a mmutató (elektioskop), melylyel alább ismerkedünk meg, valamint a villammérö (elektrométer), melynek szerkezetét a 238. ábra mutatja. E kis készüléknek lényeges része két rövid szalmaszál, vagy aranyfüstszalag, vagy egyéb könnyű testecske, melyek fémrúddal egy fémes, de egyébként elszigetelt sárgarézgömbön függnek. Ha e gömbbel villamosság közöltetik, úgy hogy a szalmaszálak egyneviien villamosakká lesznek, egymást eltaszítják egymástól, és a szög nagysága, melyben ez történik, hozzávető következtetést enged a villamos gerjesztés erősségére. Közönségesen e készüléket csak villammutatónak használják, abból a
