Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)

3. kötet - A mikroskop

A mikroskop története.

183

két síkdomborút alkalmazott, melyek görbült felük közepén érülköztek, mi által a gömbi eltérés jóval csökkent; Campani feltalálta a róla nevezett szemlencsét.

Angliában Robert Hooke 1665-ben kiadta mikrográphiáját, melyben az állati s növényi testek egyes részeinek szövevényei feletti észleléseit tette közzé, melyeket magakészítette műszerekkel eszközölt. Az ö nagyítója négyszakos egybetolodó csőből állt, melyben tárgy-, gyűjtő- s szemlencse foglalt helyet. Ez csavar segedelmével a szemlélt tárgyhoz egész lassan volt közelíthető. Egyébiránt Galilei műszerei is tolodó csővel bírtak. Hooke után Henschaw és Nehemias Grew angolok nagyító-vizsgálatai érdemelnek megemlítést.

A nagyító tökéletesbitésével sokan foglalkoztak. Robert Barker s mások, mert a még mindig el nem hárított színszóródás a képeknek ártott, reflektáló sugár verő nagyitokat akartak alkalmazásba venni, melyekben, mint a tükrös messzelátóban tárgyüveg gyanánt homorú tükör volt, de a képek fényhija meghiúsítá törekvésöket.

228. ábra. Társas mikroskop.

Ezzel ellenkezőleg Dellabare tárgyüvegeit sajátszerüen korona- s petyheiiveg-lencsé1 bői állitotta össze, hogy a gömbi eltérést csökkentse, s gyűjtőlencse közbetevésével a látás terét növelje. Kiilömböző tárgyüvegeket alkalmazott, kiilömböző nagyítások keltésére, s e czélbój csöveit hosszabbítliatásra rendezte be. De Dellabare nem alkalmazott még színvevő kettős-lencséket, ez Aepinus munkája volt, kit követve Beeld- snider, Jan és Van Deyl hollandok kitűnő mikrospokat készítettek. Az Aepiuus- féle műszereknek azonban még mindig az volt a bajuk, hogy lencséik gyiijtötávolsága gén is nagy volt, ez által végtelen liosszúakká lettek, s kezelésük kényelmetlen volt. Soká tartott, mig a haladó tudomány növekvő kívánalmaival a gyakorló optikusok lépést tudtak tartani. Selligue franczia fizikus utasításai nyomán készített végre Chevalier optikus oly mikroskopot, mely hathatóságában az eddigieket mind felülmúlta. Négy színvevő, 37 millimeter gyiijtőtávolságú kettős-lencsével bírt az, melyek egymással egyesíthetők voltak ; e rendszer a későbbi mikroskopoknál a legnagyobb sí-