Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
3. kötet - A mikroskop
184 A mikroskop. kerrel alkalmaztatott. A keltett képek azonban nem bírtak kellő világossággal, mert Chevalier tárgylencséjének görbült felét fordította a tárgyfelé. Amid a siker által felbuzdulva, kétséges tükrös nagyítóját rögtön félbehagyta s ismét az üveglencsékhez fogott. De lencséit úgy sorakoztatá, hogy úgy a tárgylencse, mint a szemlencse sík lapja kifelé állt, és a gömbalak által az eltérést majdnem teljesen eloszlatá (apla- natikus [el nem térő] mikroskop). Az év, 1827, melyben Amici ilynemű nagyítóját befejezte, a gyakorlati optika történetében mindig korszakot alkotónak fog tekintetni. Az összetett nagyító az egyszerűt ezzel minden tekintetben legyőzte s e győzelem évről évre tökéletesebb lön Anglia, Franczia- s Németország kitűnő optikusainak művészi keze által. A nagyító használata. A nagy elterjedés, melyet e műszerek olcsó voltuknál fogva az utóbbi időben elértek, s az ezzel kapcsolatos mikroskopikus mive- letek arra késztetnek, hogy még némieket elmondjunk : mi módon kell használni a nagyítót. Első sorban fontos, ha ugyan a kereskedésben árult kész mikroskopikus ké- szülvényekkel be nem érjük, s magunk akarjuk a tárgyat észlelésre kikészíteni, a következő készlet: egy csapat tárgy-alja s igen finom, mintegy V2 czentimeternyi négyszegletes üveglemezkék, úgynevezett fedők, néhány éles kikészítő kés s tű, egy olló, egy csiptetö, egy köszöriikő, egy fenőszij, néhány szőrecset, óraüveg, üvegrudacska, porczelláncsésze, borszeszlámpa, egy kis lúpakészülék, egy csapat chémiai kémszer, minők az eczetsav, chlórkalciumoldat, glycerin, jódoldat, borlang, hígított angol kénsav, salétromsav, kopallakk, kanadai balzsam s czukoroldat. Tárgy-aljul szolgálnak hosszas négyszegű, mintegy két ctm. hosszú, 272 ctm. széles, s 2 millim. vastagéi tükörüveg-lemezek, melyeknek azonban teljesen színteleneknek s liólyaghí- jasoknakkell lenniök. A kikészítő kés lehet igen finom angol borotva, rendkívül finom, egész lapos (nem homorodott) köszörült éllel, s ezt a fenőszíjon nagyon gyakran meg kell fenni ; kemény tárgyak : szaru, fa stb. száinára erősebb pengéjű kés kell, mely szintén egy oldalán laposra van köszörülve ; lágyabb testeket, növényrészek átmetszetét vagy egyéb igen apró tárgyakat, hajat s ilyféléket parafa közt czélszerii kikészíteni akkép, hogy a tárgyat egy hosszában felezett parafadugó közzé szorítjuk s tengelye hosszával szemben róla tetőiránt finom szeleteket metszünk le. Ilyenkor czélszerii az is, ha a finom alkotáséi tárgyat, pl. hajat, mézgaoldattal többet magával összetapasztjuk, s az ilyetén nyelessé lett testet ez alakjában metszük el. A kikészi- tő-tűk igen finom kemény czélból valók, s rozsdahijasoknak kell lenniök, miért is gyakrabban köszörültetnek finom köszörűn. A nagyitókészülékek, minők a legtöbb észlelésre kielégítők, készen kaphatók az optikusoknál, s rendesen három tárgyüveg rendszerűek 15 egész 400-as vonalas nagyítással. Hogy a külömböző tárgyüvegrendszer nagyítása milyen nagy, a műszerhez mindig mellékelve van. Ha azonban a nagyítás erejét magunknak kell meghatározni, arra épen oly mikrométerek szolgálnak, minőkkel a messzelátóknál szóltunkban megismerkedtünk, vagy a camera lucidára ütő készülék, melyben tükör segedelmével valamely mikroskopikus mérték nagyított képe egy mellette látott ismert mértékkel födetik el. A két nagyság összehasonlításából aztán az arány könnyen kiszámítható. A legerősebb nagyítás, a minő a legjobb műszernél használható, talán 1500-szoros. Ez azonban általán véve nem az elérhető legszélső határ, hanem csak az optikai s mechanikai művészet mai rendszeres állása, a mely a képek kívánatos világosságának s tisztaságának megfelelő. Hogy az oly műszerekkel, melyek előállításánál nem kiméinek költséget, fáradtságot, csakhogy a lehető legjobbat elérjék, egész más a nagyítás, természetes. A párisi kiállításon egy mikroskop 5000-szeres
