Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
3. kötet - A mikroskop
Az összetett nagyító. 181 225. ábra. Az összetett nagyítónak elve. a szemlélt tárgyból kiinduló sugarak nagyobb együvéliajlássál jussanak a szembe, a napnakálló mikroskop valós képet idéz elő, mely a kellő távolságban felfogva a tárgyat ugyan fordítva, de jóval nagyítva tünteti föl ; az összetett nagyítónál pedig a cső belsejében keletkez- .tetett valós kép, mint a messzelátóban, még egy szemlencsén vétetik szemügyre. A napnakálló mikroskop tökéletesen a bűvös lámpa szerkezetével bir, csakhogy az üvegfestmény helyett a két üveglemezke közzé foglalt s nagyítandó tárgy tolatik be. A megvilágítás közetlenül a nap által történik, melynek sugarait az M napállitó (224. áb.) egy gyűjtőlencsére tereli, melyek az m réztok közzé szoritott, parányi tárgyon központosulnak s ezt megvilágítják. E réztok mögött van az L domború lencse, mely a megvilágított tárgynak nagyított képét a vele szembe állított ernyőre veti. A napvilág Injában az Argandféle lámpát, a Drum- mond-féle szénfényt vagy durranó gázt stb. alkalmazzák (lámpásos vagy hydrooxygénes mikroskop). A dolog természetében van, hogy e készülékek képei hijával vannak az élességnek, melyet a tudományos vizsgálatok megkívánnak ; miért is e napnakálló nagyító csak közmutatványokra való, hol a czél az : a fegyverzetlen szemnek láthatatlan tárgyakat, — minők a virágok, lepkék himpora, a kréta kovás paizsocskák, .kristályos képződmények, stb. — inkább nagy egészében meglepő módon nagyítva bemutatni, mintsem az, hogy a nézők a legkisebb részletek valóját megismerjék. Az összetett nagyító. Ez az egyszerűtől, mint már megjegyeztük abban külömbözik, hogy ehben egy tárgyüveg a szemlencsével úgy egyesíttetik, hogy a szemlélt tárgyról valós kép keletkezik a csőben, melyet nagyító szemlencsével figyelünk meg. Csak a messzelátónak szerkezetére kell visszaemlékeznünk, hogy a mellékelt rajzból (225. ábr.) azonnal megértsük a végbemenő folyamatot. AB a megfigyelendő tárgy, melynek képét a CD tárgyüveg J'il'-ben keletkeztetné, ha a közbetett FE gyűjtőlencse a sugarakat nem hajlítaná együvé, s^a képet már B"A"-ban nem idézné elő. Az innen tovább menő sugarakat a G1I szemlencse a szem felé töri, mely saját együvéhajlításával azt eszkközli, hogy a kép, a tiszta látás távlatba helyezve, A'"B'" nagyságban tűnjék föl. Ez az alapelve az összetett nagyítóknak. Az egyes optikusok bármily eltéréssel készítsék is műszereik külsejét, a lencsék sorakozása mindannyiénál egyaz marad. Az livegek száma igaz, gyakran nagyobb, de ez onnan van, hogy egy kétszer-dom226. ábra. Összetett mikroskop.
