Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
3. kötet - A mikroskop
180 A mikroskop, korból több bizonyítókkal birunk, hogy a gömbös üvegtestek nagyitó erejét gyakran észlelték, e jelenségnek tudatos alkalmazása még is úgy látszik jó késő történt. Az itt-ott kiásott ó-kori keletű üveglencsék is alig szolgáltak nagyításra, mindinkább kizárólag gyújtóul, minthogy a Vesta-sziizek a kialudt szent tüzet csak ismét a napvilággal gyújthatták meg. Az arab Alhazán a 11-dik század derekán jóformán az első volt, ki tulajdonképi golyószelvényekből készült lencséket nagyitóiivegiil használt. Nevezetes azonban, hogy e haladáshoz további siker nem fűződött. Főkép onnan eredt ez, hogy Alhazan s a későbbiek üvegeiket még közetlen az Írásra tették, hogy azt nagyobbnak lássák, s hogy teljesen elkerülte figyelműket, hogy sokkal kedvezőbb sikert érnek el, ha a lencsét a megfigyelendő tárgytól távolabb a szem elé tartják. A szemüveg feltalálásával a 13-dik században a lencseköszörülés mesterséggé lett, mely gyorsan terjedt el mindenfelé, és ekkor már nem maradhatott el, hogy ez üvegekkel szándékosan, vagy akaratlanul többszörös kísérlet ne tétessék a mi maga után vonta a lupák töké- letesbülését. Az üvegeknek nagyobb görbességet adtak, s már két vagy három lencsét úgy helyeztek közel egymás hegyébe, hogy egyazon módon hatottak, azaz a sugarakat inkább össze- hajliták. Az ilyféle lencseszerkezeteket egyszerű mikroskop-nak nevezik. Ezek rendesen sárgaréz foglalványt nyernek s kettesével hármasával vagy többedmagukkal egy oszlopra erősittetnek, hogy hatásukat egyesével vagy egymással összevetve tetszés szerint lehessen használni. Az ily műszerek nagyitóereje jócskán fokozható. Oly lencséket is köszörültek, melyek háromszázszoros vonalos nagyítást adtak. De az ilyennel az a baj járt, hogy az erő fokozásával egyúttal a látás tere csökkent. A mit azonban a kisded műszer tökélete- 224. ábra. Napnakálló mikroskop. sitésére megtehettek, megtörtént, s így tudományos czélokra alkalmassá 'Vált. Az egyszerű mikroskop áll egy fogas oszlopból, melynek felső végében van a foglalványos szemlencse. Ez alatt van egy környilásos s csavarral tetszés szerinti helyen,rfenn vagy alant, megerősíthető tárgyasztal, melynek nyílása fölé tett tiszta üveglemezkére helyeztetik a szemlélendő parányi tárgy. Alul egy a napvilágnak fordítható homorútükör a rávetődő fényt az észlelt tárgyra irányítja, hogy az tisztább világítást nyerjen. A. napnakálló nagyitó szerkezetére nézve az egyszerű s összetett mikroskop közt áll. Mig a közönséges lúpa-készülék csak azt eszközli, hogy 223. ábra. Egyszerű nagyitó.
