Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
3. kötet - A mikroskop
A mikroskop. Az egyszerű mikroskop. Nagyitó üvegek. Anapnakálló nagyító. Az összetett mikroskop s szerkezete. Chevalier nagyítója s a társas mikroskop. A mikroskop feltalálása s tökéletesbítése. A mikroskop használata. Mit látni rajta. A lencsealakura köszörült üvegek a természetnek két teljesen ellentétes irányát nyitották meg. A teleszkóp szemeinket a végtelen térben vezeti mindinkább tovább s tovább. A mikroskop (uixpo = kicsi, ctxottew = szemlélni, látni) a legkisebben, a legparányibban ugyanazokat a törvényeket leplezi le ugyanazon erők működését tárja fel, melyek az egyetemes mindenséget összetartják. Két világ van körülünk — egy véghetetlen nagy, s egy véglietetlen parányi, s mi kettejök közt a küszöbön állunk, honnan szellemünk kiindulva mindkettejének megismerésére hidat vert, hogy a sejtettet és meg nem sejtettet meglássa. A messzelátó s parányitláttató ily hidak, melyek előállításában az erőmüvi művészet s a tudományos ismeret karöltve jártak el. Eredetileg a mikroskop feltalálása sokkal régibb mint a teleszkópé, és mégis csak az utóbbi harmadfél század tudta a nagyitás rég ismert jelenségét fensőbb tudományos czélokra felhasználni. Ha a szerves világot, az állat s n övény élettanát, szemügyre vesszük, ha azt a mélységet nézzük, mely a mai természetbeli észleléseket a korábbi durva tapasztalatoktól s képzelgős értelmezésektől elválasztja, csak akkor méltatható eléggé az a találmány, mely a természet helyes megismerésére sokkal fontosabbá lett, mint a messzelátó feltalálása. Mert a messzelátó, ámbátor a tekintetet kiszélesbité s a szellemet magasztositá, alapjában véve a legszebb fölfedezések által is csak megragadóan megerősité a már ismert vagy legalább a földi viszonyokból következtethető törvényeket. A parányitmutató ellenben a kutatót teljesen uj világba vezeti, a szerves változásoknak, ha nem is létesülésüknek, de legalább növekvésüknek világába; megnyitja a természet titkos műhelyét, mely eleve semmiféle mathematikai következtetés által nem volt előkészíthető vagy pótolható. Mindaz, mit a mikrokozmus nekünk feltár, a 17-ik századig ismeretlen tér volt, s mind az, mi itt feltaláltatott, új vívmány volt. Az egyszerű mikroskop. A közönséges domborúlencse már annyiban maga is mikroskop, mert a kép, ha rajta valamely tárgyat megtekintünk, nagyobb mint maga a nézett tárgy. A nagyítás korábbi segédszere csupán csak is ez egyszerű műszer volt, mely üvegből köszörülve, s szaru vagy sárgaréz foglalványba illesztve, /«pd-nak neveztetett (abból a hasonlóságból, melylyel a bőr alatti tömlődaganathoz a «lupia»-hoz bir). Mennél nagyobb a lencse domborulata, annál jelentékenyebb a nagyitó ereje. Ámbár már Seneca tesz említést arról, hogy üres, vízzel telt golyón át nézve, a mögötte levő tárgyak nagyobbaknak s tisztábbaknak látszanak, s noha a hajdan23*
