Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
3. kötet - A teleskop feltalálása
178 Á teleskop feltalálása, Mig a 219. áln-a a holdsarlót tünteti föl, a 220. ábra erősebben nagyító mespzelátó segítségével lekapott holdtájékot mutat. A 221. ábrában adjuk azt a láttatot, melyet a Jupiter erősen nagyító messzelátón tár elénk. A bolygók legelőkelőbbjét, mely a fegyverzetlen szemnek az égen csak fénylő magnak tetszik óvszerben rétegzett fellegekkel látjuk bevonva, melyek alakja bizonyos idő leteltével visszatér s azt bizonyítja, hogy e csillag tengelye körül forog. Pontos észleletek szerint a Jupiter nappalának hossza 9 óra 55 perez 26 másodpercz. Holdjait látjuk bolygójuk körül keringeni s ábránk mutatja azt a sötét, köralaku árnyékot, melyet a Jupiter balján álló hold annak korongjára vet. Abból, hogy ez árnyék teljesen fekete azt következtetjük, hogy Jupiternek nincs saját fénj7e, abból pedig, hogy holdjai hol fényesebb, hol sötétebb pontokként rajzolódnak le a bolygó korongján, s hogy árnyékuk gyakran nagyobbnak látszik, mint a minők valóban, azt, hogy Jupiter légköri burokkal bir. És ha tovább követnők a csillagászok kutatásait, csudálkozás fogna el az eredmények fölött melyet a messzelátó segítségével elértek. Egyik ily eredményül tekinthetők az égen elhintett ködfoltok, melyek egy része a csillagász messzelátója előtt megmutatja valódi természetét, s melyek nehányát nem tartottuk fölöslegesnek a 222. ábrában bemutatni.
