Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)

2. kötet - A lőpor s lőgyapot

Robbantó szerek. 309 177. ábra. A lőgyapot nagyítóüvegen nézve. vagy pedig egy kártya lapjára kiteregetett lőporrétegen, anélkül, hogy ez utóbbit kigyújtaná. A lőgyapot a tiizi fegyvernek akkor ad legnagyobb hatást, ha a lőportöltény súlyának V*—Va-át, térben pedig l/io-ét teszi ki. A töltények készitéséhez, csak fonalakká font lőgyapotot használnak ; lepénynyé sajtolva hatásuk rendetlen volt. A fonalak elren­dezése, a töltény alakja s nagysága, a kigyújtás neme, mindez nagy befolyással van elégésére s hatására. Az ágyú töltényeihez való fonalakat oly szorosra sodorják, hogy egy méter hosszaságú da­rab a szabad levegőn átlag 3 másodperczig ég, mig a lámpabél módjára szőtt hosszú lőgyapot- liengerekből melyekből a puskák töltényeit szab­dalják, ugyanazon idő alatt 3 méter ég el. Ugyané hengeres szőtteményt használják az üreges löve­dékek robbanó töltelékül, épen úgy mint a las­sanégő durvaszemű lőport az ágyúk, a gyorsabban égő finomszemű lőport puskák s gránátok robbanó töltéséül alkalmazzák. A lőgyapot puskatöltény készitéséhez megfelelő hosszaságú darabokat vágnak le, hozzákötik a lövedékhez s hüvelyt húznak tetejébe. A mellékelt eredeti után rajzolt töltény (178. ábra) alsó végében egy fapálczát látunk, mely bevonva lőgyapottal a lövöldék fenekébe nyúlik. A töltény átmérője olyanra van véve, hogy töltővessző nélkül (mert a lőgyapot lökés által könnyen robban) saját súlyánál fogva siklik a csőbe. Ha a lőgyapotot kénétherben feloldják, tapadós folyadékká kollodionná (gyapotmázzá) lesz, mely kiválóan alkalmas vékony, vízmentes bevonatoknak. Megmerevedtével ugyanis egy teljesen ösz- szefüggő, átlátszó hártyát képez, miért is a sebek bekenésére s újab­ban a tömitett töltények bevonására használják. A fényképezés kö­rül tevő jó szolgálatait már méltattuk. Robbantó szerek. Az alagutak s vasutak építése, az ellenség bidainak, hajóinak stb. megrontása a közönséges lőpornál erősebben ható robbantó szereket tesznek szükségessé. A szerves testeknek (farostoknak, glycerinnek, mannaczukornak, karbolsavnak) vegyiiléke tömitett salétromsavval képzik az u. n. nitrovegyülékeket, minők a lőgyapot, nitroglycerin, nitromannit stb. melyek rögtönös felbomlás alatt roppant robbanó erő által tűnnek ki. A nitroglycerin úgy készül , hogy füstös salétromsavat tö­mitett kénsavnak kettős súlymenyiségével összekevernek. E keve­rékből 3300 grammot üveglombikba tesznek, mely hideg vízzel telt teknőben áll, s aztán folytonos kavarás közben 500 gramm glycerint csorgatnak belé. Ha az egész bensőén van elkeverve, 5—10 perczig veszteg hagyják s aztán öt-hatszor annyi, keringető mozgásba hozott hideg vízbe töltik. Az így keletkezett nitroglycerin ebben nehéz olaj alakjában száll le, melyet innen palaczkokba gyűjtenek. A nitrogly­cerin felrobbantását ütéssel vagy lökéssel eszközük ; ha ez be nem következik könnyen s veszedelem nélkül lehet vele elbánni. Meggyujtatván nyugod­tan s minden robbanás nélkül ég el. E robbanó olajnak is nevezett szer minden eddigi robbantó szert felülmúl hatásában. 178. ábra. Kézi tűzfegyver­nek való gyapot­töltény.

Next

/
Thumbnails
Contents