Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - A lőpor s lőgyapot
310 A lőpor megnyúlása s elégése. A dynamitot, melyet a svéd Nobel Alfred 1867-ben talált fel, úgy készítik, hogy valami likacsos testet por alakban pl. faszenet, ázalékférges földet, vagy kovaföldet robbanóolajjal megitatnak. .Rendesen 75 rész nitroglycerin s 25 rész kovaföldből áll. A nitroglycerin felett annyiban bír elsőbbséggel, hogy a legerősebb lökés sem robbantja fel. Mesterségesen kell tehát kigyújtani, mikor is oly erőt fejt ki, hogy a legnagyobb vastuskókat is szétrobbantja. Nyílt térben vagy a szokásos göngyölegben robbanás nélkül ég el. Zárt térben szikrázva robban. Enyvezett papirtöltényekben használják, melybe a dynamit erősen be van gyömöszölve. Kanóczczal gyújtják ki. Néhány szóval itt említést tehetünk bizonyos mechanikai keverékekről, melyek csupán megrázkódtatás által robbanok. így újabban igen könnyen s nagyon robbanó keveréket készítenek alaktalan vilióból s clilorsavas káliból (körülbelül egyenlő részekben) kevés kénantimon hozzáadásával oly módon, hogy ez alkotó részeket poralakban vízzel vigyázva péppé kavarják és ezt még azon nedvesen különböző nagyságú üres agyaggolyókba töltik. E golyók a földre leejtetvén, azonnal robbannak. «Durranó golyók» név alatt ismeretesek s igen veszélyes játékszerei a gyermekeknek s felnőtteknek. Gyüj tószerek. A lőpornak a lényeges tulajdonsága az, hogy a benn rejlő megkötött gázok használat pillanatában felszabadíthatok vagyis megkötöttségökből azonnal gázszerű állapotba hozhatók. Ez a hőmérsékletnek fokozásával gyújtószerek által történik. Oly gyújtószerek vannak ma használatban, melyek csak a használat pillanatában fejlesztik a szükséges tűzszikrát, éltévé pedig szilárd testet képeznek. Ilyenek a durranó vagy robbanó készülvények. Némely szilárd 179. altra. Gyujtókupakok kiverő gépe. test, mint a durranó kéneső, a chlor savas kali stb. a legkisebb hőben is gáznemű állapotba hozatnak, mely hő dörzsölés (frikczio) ütés, csappantás (perkus- szio),lökés (konkuszszio) vagy bökés által keletkezik. Ama savakban gazdag testek felbomlásának oly jelentékeny hőmérséklet a következménye, hogy a lőporhoz vezetett lángjuk elegendő arra, hogy a legnehezebben gyúló fekete szenet kigyujtsa. A chlorsavas káliból, kénből s szénből álló mechanikai keveréket 1788-ban Bertholet állitá össze s muriatikus (sósavas) lőporként ismeretes. Eme az időjárástól teljesen független, biztos s erős gyújtószerek az ágyúknál a korábban használt kanóczot (eczetsavas ólomoxydban áztatott csepüt), úgy szintén a yyújtóbelet (lisztes lőpor, salétrom, kén s szén keverékből álló péppel megtöltött papír-, nád- vagy bádogcső) kiszorítá, melyek helyébe léptek az u. n. rnaga- gyúlók : a dörzsölő, súrlódócsővek. Ezek sárgaréz-, réz- vagy fehérbádokcsővek, melyek lőporral vannak kiverve vagy gyújtóbélell (lőporpéppel bekent gyapot fonalokkal) vannak kitöltve s felül meggörbítvék. A dörzsölőkészülék — összehajtott huzal- vagy bádogszalag — többszörösen be van kenve chlorsavas kali s an timon nedves keverékével s száradtával úgy illesztetik a csőbe, hogy a szalag egy része ki-
