Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - A lőpor s lőgyapot
308 A lőpor s lőgyapot. anyagok előállítására szolgáló módszerek még mindig nem elég tökéletesek. A maradék, a korom, a hadcsapatoknak nagy bajára van ; nem egy puskát s ágyút, mely órákig derekasan tüzelt, hallgattatott már az el. E miatt sokan tettek már kísérletet valami uj lőpor feltalálására, melyek azonban többé-kevésbbé meghiusultaknak tekinthetők. A legtöbb ilyen készítmény hatása nagyon is rögtönös, erőszakos s azért romboló hatású a cső azon a helyén, a melyen meggyúl. A lökés sokkal gyorsabb, hogy sem a cső többi részére kiterjeszkedhetnék s az által erejéből veszíthetne. E miatt a cső darabokra szakad. Érzékeinkre nézve a lőpor igaz szintén rögtönösen hat, mindamellett azonban erejének kifejlesztésére valamivel több idő kell, úgy hogy hatása a cső falaira s a lövedékre inkább nyomás- mint lökésszerű. A hol az utóbbi hatás inkább hasznosítható, mint pl. a robbantó munkálatoknál, ama pótlószerek inkább s néha nagyon is nagy haszonnal alkalmazhatók. Tűzijáték. A lőpor régi keveréke nemcsak háborús, hanem békés czélokra is liasználtatik, s más anyagok hozzájárulásával a szem gyönyörködtetésére fordíttatik. A tűzijáték legszebb találmányait Páris s Róma szolgáltatja. A közönséges lőporhoz kevert vasreszelék a meggyújtásnál adja a sziporkázó vörös s fehér szikrákat, rézreszelék a zöldeket, czinkszilánk a kék színt. Gyanta s konyhasó a lángot sárgára festik. Korom, lisztlőpor, s salétrom a pompás arany eső sárga szikráit s a röppentyűk csillagait keletkeztetik. Lőgyapot. Tulajdon- ságaira s alkalmazhatóságára nézve a lőporhoz legközelebb áll a lőgyapot, helyesebben pyroxylin (wp, tűz slGiov, fa), mert minden növényrost elsajátítja azokat a robbantó tulajdonságokat, ha néhány perczig tömített salétrom- s kénsav elegyében beáztatják, aztán kimossák s megszárítják. A lőgya- pothoz használt gyapotnak gondosan kimosva s kiszárítva, a savaknak pedig lehetőleg tömítve kell lenniök. Az első bemártás még csak tökéletlen átváltozást eszközöl. Egy második egészen friss keverékbe mártják be ezért, melyben a gyapot 4-8 óra hosszat marad. Csergedező vízben kell erre a mosásnak addig tartania, míg a kénsav utolsó nyomai is eltűntek. Ez természetesen hetekig tart, de csak ez eljárásnak szoros követésével nyerni eltehető, nyirkot nem igen vonzó lőgyapotot. 100 rész gyapot a fönebbi módon feldolgozva, mintegy 150—178 rész lőgyapotot ad, mely a nélkül, hogy eredeti külsejét elveszítené, csak valamivel keményebb tapintású, összenyomásnál halk nyiszorgást hallat s dörzsölésre villamossá lesz. Az osztrák lőgyapotnak égésterméke : nitrogén, szénsav, szénoxyd, szénsulfid s víz. A merev maradék igen csekély, fejlett gőze majdnem színtelen. Robbantó ereje igen nagy, de csak elzárt helyen, mert kiteregetve ép úgy mint a lőpor hatás nélkül ég el. így a lőgyapot elsüthető egy mérleg serpenyőjében, anélkül, hogy erre lökést gyakorolna, 176. ábra. Szemző-gép.
