Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - A gyújtószerek feltalálása s a villó
A villósav, 283 ugyan seliol sem fordul elő a természetben, mert sok más testhez annyira rokonul, hogy valamelyikével vegyülve egyhamar nem igen bontakozik ki abból, hacsak erős chemiai kényszereszközök nem vétetnek alkalmazásba. Kiválóan az oxygén az, melylyel nagyon szeret vegyülni, melynél fogva némely más vegyületet odahagy, hogy ezzel társuljon. A viliónak hydrogénnel képezett vegyülete is van. Ez gáznemű test, melyet úgy nyerni, ha tömített marókalioldatba néhány darab viliót tesznek s a keveréket hevítik. Ha e gáznem buborékait a levegőbe eregetjük, mint a 149. ábra mutatja, rögtön meggyulladnak s puffogó robajjal égnek el. A viliónak e vegyülete, a hydriumpliospliid, azért érdekes, mert a bolygótüzeket, lidérczeket úgy magyarázzák, hogy azok a víz alatt korhadó, villótartalmú, szerves testeknek e gáznem fej - lesztményei. A villósav úgy keletkezik, ha a vilió szabad levegőn vagy tiszta oxygén- gázban elégettetik, mikor is fehér pihék alakjában száll el, melyeket az égő vilió fölé tartott száraz üvegharangban lehet fölfogni. Ez alakjában a villósav vízliijas ; azonban hosszabb ideig állván a levegőn, ebből a vízpárákat magához vonja, s csakhamar szétfolyik, úgy hogy erős izzítással sem hozható többé vízhíjas állapotba. A víztartalmú villósavat különböző módon állíthatni elő, vagy az által, hogy a viliót nedves levegőn lassan oxydáltatják, vagy higított salétromsavban való főzés által, vagy hogy kénsavval villótartalmú sókból kiválasztják. Minden esetben egy többé- kevésbbé vízzel hígított oldat az eredmény,melyet befőzés által kell tömíteni. E tömítés folyama alatt a folyadék szörpös álla- dékká lesz, melyből hosz- szas veszteglés után víztiszta kristályok válnak ki. Ha a befőzés még tovább tart, oly időpont következik be, melyben a tömeg csendesen megömled, s egy belőle kimerített csöpp hideg tárgyra téve üvegnemii testté mered. A befőző edény egész tartalma kihűlés által ily szilárd alakban nyerhető, s a villósav ez alakjában a kereskedésben üveges vil- lósav nevet visel. A befőzőserpenyő mindig platinából vagy ezüstből van, mert a villósav kiválóan ömledt állapotban igen erős sav, mely minden anyagot megtámad felold. A villósav a természetben nagy számú ásványokban fordul elő, melyek közül a következők a fontosabbak: az apatit, wawellit, triphilin, zöldólomércz stb. E szerv- telen testekből, s kivált a villósavas mészből, mely kisebb-nagyobb mennyiségben minden szántóföldben rejlik, a villósav a növények szervezetébe megy át, melyből az állat veszi magába. A míg az állat még növekvőben van, addig a növény táplálékból fölvett villósavat egészében vagy részben magában tartja s annak villótartalmát csontjainak, vérének, a fejérjének, a velőnek stb. összetételére fordítja, mely testrészekben a vilió jelentékeny szerepet játszik. Mikor azonban az állat meg szűnt nőni s egész szervezete a visszafejlődés állapotába jut, a villósav a fölvétel után csakhamar ismét kiválik, még pedig a húsevő állatoknál a vizelet utján, a növényevőknél csupán a szilárd váladékkal. 149. ábra. A bydriumpliosphid fejlődése. 3ü
