Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
1. kötet - Lövegek, szálfegyverek és aczélszerszámok
A fűrészek és reszelök. 51 a fogazás ; csak a legdurvább fűrészeket fogazzák már az edzés előtt. A fogsor úgy áll elő, ha az egyenes aczélélből egyenlő távolságban háromszögű darabocskák kiveretnek. Ez vagy félkézkalapácscsal és megfelelően alakított aczélponczczal (Stahl- punze) történik, vagy géppel. A kiverésnél a szalag aczélozott lyuktárcsán nyugszik ; az ezen alkalmazott mutató, melj* hegyével mindig a legutóbb készült csipkébe (Kerbe) kap, a szalagnak egyenletes előretolását eszközli. Van egy más készülék, mely minden tévesztett ütést kizár : a szalag ugyanis két aczélos sin vagy pofa (Backen) közzé foglaltatik, melyeknek egyik oldalukon egyugyanazon csipkézetük van, minőt a fűrésznek is kell kapnia ; minden egyes csipkében tehát a szalagnak eltávolítandó része szabadon áll és kényelemmel kiverhető. A kiveréssel, vagy átbökéssel készült fűrészfogakat kézi reszelővei kell kikészíteni. Némely kisebb szalagok egészen reszelővei készülnek, míg ellenben a finom órarugókból csinált czifrázó v. vázoló fűrész (Laubsäge) fogai vésővel veretnek ki. Számosabbat nyalábosán a csavarsotúba szorítanak és egy darabként vésővel és kalapácscsal úgy dolgoztatnak meg, hogy egy centimeternyi közre 10—12 fog essék. A fogak alakját és nagyságát azon anyag határozza meg, melyre a fűrésznek hatnia kell. Puha fában a fűrésznek egyszeri átmenete már meglehetősen sok belet választ el, ennek a fogak közti hézagokban kell helyt találnia, míg kivettetik ; a fogak és hézagok közt tehát bizonyos arányos nagysági viszonynak kell léteznie. A keményfából 50. ábra. 51. ábra. 52. ábra. 53. ábra. 50—53. ábra. Kiilönbözőleg fogazott fűrészek. és fémből csak kevés anyagot választhatni el egyszerre, nincs szükség nagy közökre és ennélfogva a fogakat kisebbre lehet szabni és szorosabban sorakoztatni. Kisebb fogak az erőfejtésre még kedvezőbbek a nagyoknál, és nagyobb számuk fokozza a munka összeségét. Világos ebből, hogy a fűrész fogainak nemcsak egyenlő nagyoknak kell lenniük, hanem egyenlő alakkal és állással is kell birniok. A fogak állása azonban fafü- részeknél a szalag vonalát tekintve, lehet egyenes vagy rézsútos. Az első esetben a fűrész mindkét irányban metsz, az utóbbiban csak egyben. Az utóbbi az egyes munkás szerszámának alakja. Az 52-dik ábrában látható fűrész csak balfelé vág ; fogainak szöge valamivel kisebb •45°-nál. A nagy vágófürészek (Schrotsäge), melyekkel két egymás fölött álló munkás fatörzseket hosszában vág, ugyanily fogazattal bírnak és lefelé mentőkben vágnak. Ép ily irányban mennek a körfűrész fogai is, minthogy mindig egy irányban működnek. Kétkarú fűrészek, vagy átalán, melyek keményebb anyagban járnak, egyenesen kiálló fogakkal bírnak egyenszárú háromszög alakban. Szögük 30“ és 60° közt változhatik ; a 60° fok felett az él már sokkal tompább, hogysem még jól vágna, és 30u alúl a fog nagyon gyönge, könnyen törik és hamar eltompul. Az 50. és 51-dik ábra mindkét oldal felé vágó nagy vágófürészt érzékit. Az 7*
