Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - Az üveg és feldolgozása
248 Az üveg és feldolgozása. oxyd ad zöldet ; vas- s uranoxyd feketét ; manganoxydul kéket s violaszíuüt stb. Különböző festékanyagok keverésével sokféle színárnyalat keletkeztethető. Feketének tűnő üvegek zöldre, barnára vagy kékre festő anyagok jócska adványával készülnek ; ezek által a színhatás oly mély lesz, hogy minden világosságot elnyelnek s feketének látszanak. Sok színes üveg azért nincs is egészében megfestve, mert ez esetben nagyon sötét lenne, hanem csupán kettőzve (überfangen, doubler, to cover) van, vagyis alaplapja fehér üveg, mely színes borítékkal van bevonva. Ha az üvegfúvó ily kettőzött üveget (Ueberfangglas, verre doublé, flashed glass) készít, két ömledt anyaggal teli tégely áll előtte, melyek egyike fehér üveget, másika a kívánt festett üveget tartalmazza. Már most a pipát előbh a fehér anyagba, majd a festettbe mártja, mely utóbbiból, mennél sötétebb színt kíván, annál több elegyet (métall) — iigy nevezi a tégely ömlödt tartalmát — vesz pipájára. A fuvásnál már most kettőzött üveget nyer, minthogy a fuvott hólyag helül fehér, kívül színes. A hatás azonban ugyanolyan, mintha egész tömegében meg volna festve. Az edény legvékonyabb része épen olyan színárnyalatéi, mint a legvastagabb, a mi az át meg át festett üvegnél nem esnék meg, azonfelül a boríték helyenként ismét eltávolítható s e körülmény az üveg czifrázásánál nagy jelentőségű, mert világos rajz festett alapon vagy megfordítva könnyen állítható elő rajta. A verőfényes nap vakító sugarai ellen óvandó a szemet, igen sajátságos szemüvegeket készítnek. Teljesen átlátszók s egészen határozatlan, de jó sötét színűek, hogy a rajtuk átmenő világosságot ne fessék, de gyöngítsék. E színt (London smoke) azzal keletkeztetik, hogy az üveganyaghoz kétféle álladékot, melyek magukban kiegészítő színeket (couleurs complémentaires) képeznének, tesznek pl. rézoxydult (vörös), vasoxydult (zöld), melyek összeliatásában tehát egyes szin nem juthat érvényre. Az átlátszó üvegeken kívül oly egyes féleségek is fordulnak elő, melyeket átlátszóságuktól adványokkal többé- kevésbbé megfosztottak ; ilyenek nevezetesen az alabastrom, opál-, tej-, csontüveg s a zománcz. Az alabastromiiveg homályát fölös kvarczpor okozza ; az opál-, tej - s csontüveget csonthamu -(villósavas mész) homályosítja, s különböző látszatuk csak az adványok különböző mennyiségéből van. A legszebb színes üveget drágakövek utánzására használják, s hogy a világosságtörés s fény lehetőleg fokoztassék, e czél- ból egészen különös üvegömlesztőket tesznek össze, melyek strass nevet viselnek. A strass kaliüveg, melyben igen sok az ólomoxyd s valami kevés bórsav. Ólomtartalma nagyobb a flintiivegnél vagy az optikai czélokra szánt üvegelegy, s ennélfogva a strass keménysége sem igen jelentékeny. Színét a már említett fémektől nyeri. Az olvasztás. Az üvegüstök megtöltésénél a legfinomabbra őrlött s megkevert iivegelegyet több izre rakják az üstökbe, mert az üvegömleszték mindig kisebb tért fog el, mint az arra fordított anyagok. Ha ez megtörtént, azt a lukat, a nyílót (Aufbrechloch, tunnel, tonnelle) mely minden üst mögött a kemenczefalában van, tűzálló téglákkal elzárják, s most már nincs más nyílás a kemenczében, mint a munkalikak és az illanok. Az üres üstök a kemencze egy különös osztályában, a hevítő ben, előbb fehérre izzíttatnak, s aztán vaskocsin azon izzón egymásután az üvegömlesztőbe szállíttatnak, s beállíttatnak. Ekkor 4 mázsa üvegelegyet tesznek a tégelybe ; ha ez megolvadt, mi néhány óráig tart, ismét 4 mázsát, s így tovább míg az összes üstök megteltek. Egy hét telik bele, míg a tégelyek anyaga feldolgoz- tatik. Mihelyt az üstök mind ben vannak, a kemenczét, mint már említők, befalazzák, s a tüzet a kellő hőfokra élesztik, s abban egyenletesen megtartják. Az üstöket rendesen pénteken állítják be, szombaton, vasárnap foly az ömlesztés, s a tulajdonképi üvegmunka hétfőn kezdődik. Nem az egész üvegelegy változik üveggé ; sok része elillan gázalakhau ; más
