Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - Az üveg és feldolgozása
Szines üveg. 247 liogy megőrölhetők. Nagyobb üveggyáraknál erre kvarczmalmokat használnak. Az őrlött port vagy fövényt, homokot, ha fehér üvegnek van szánva, többször megmossák, hogy minden rondaság, kivált az oly gyakori vasoxyd, belőle kiiizessék. Az üvegelegy minden anyagának annál tisztábbnak kell lennie, mennél tisztább üveg álb'tandó elő. Ha a természetnyujtatta anyagot minden változtatás nélkül használnák fel, csak rósz zöld palaczkiiveg kerülne belőle. Azért nemcsak vízzel, hanem tűzzel is kell tisztítani. Az anyagot izzítják, hogy minden vízrészt kihajtsanak belőle, mert ez elgözölgésében az olvasztókemenczét nagyon kilhítené, s az ömledvénynek nagy babzását okozná, de még azért is, hogy a használt még oly tiszta anyagban benn rejlő szerves elegyeket megszenesítsék s megsemmisítsék. Ha beléje kerülnének az üveganyagba, hol nem égnek el oly könnyen, mint a nyílt tűzben, az üveggel állnának össze, s azt sárgásra, barnásra stb. festenék. Némely esetben jó az elegy - port a lángban annyira izzítani, hogy megindul az üvegképződés s a tömeg tésztásra lágyul. E folyamatot petyhesztésnék (Fritten, frittage, fritting) nevezik. Az izzópetyhét (Fritte) aztán nem engedve kihűlését,darabonként teszik tulajdonképi olvasztó üstökbe. Az üvegelegybe majdnem mind oly anyagok tehetők, melyek a kovasavval vegyülnek, azonkívül még mechanikailag és keverhető egy s más anyag belé, hogy átlátszósága csökkentessék, s tejes vagy alabastrom fajtaüveg álljon elő. A különböző gyárakban különböző üvegfajtákat készítenek az elegyek számtalan egybeállításával. A jellemzetesebb üvegfajtáknak elegyét a következőkben ismertetjük : Kali-kristály vagy Kvarcz.......................... 100 font Kvarcz.......................... 100 font Hamúzsir....................... 50 » Hamúzsh....................... 60 » Arzén (feliér arzénes Oltott mész.................... 20 » sav).............................. 0.25 » Arzén.......................... . 0.5 )) Oltott, mész................... 15 » 1 )) Cseh tükörüveg. Cseh táblaüveg. Kvarcz.......................... 100 font Fehér homok............. 100 font Tiszta liamúzsir .... 66.75 » Hamúzsh........ 42 » Márvány....................... 3.33 » Mészkő........................... 17.5 )) Salétrom....................... 6.66 » Ólomkristály. Arzén.............................. 1.66 » Homok.......................... 100 font Barnakő....................... 0.2 » Miniom.......................... 60 )) Szmaltin....................... 0.05 » Hamúzsir....................... 20 )) Cseh fehér edényüveg. Palaczküveg. Fehér homok................ 100 font Homok.......................... 100 font Hamúzsir....................... 60 » Izzitott faliamú .... 250 » Égetett mész................ 10 » Mészkő.......................... 30 )) Korona (Crown) üveg. Fehér üveg................100 font Tiszta szóda.............. 41.66 » Szénsavas mész .... 22.5 » Arzén .......... 1.66 » Színes üveg. A közönséges felxérüveganyagnál már megjegyeztük, hogy bajos a véletlen színesedést elhárítani s színtelen üveget előállítani. Sokkal könnyebb az üvegnek bizonyos színt adni, a mire szénoxydokat használnak, melyek a kova- savval szintén silikatokká ömlednek, s még egyéb más anyagokat, melyek szintén színt kölcsönöznek. Lényegében ugyanazok a testek azok, melyekkel a porczellán- festésnél ismerkedtünk meg. Hatásuk az üvegnél is ugyanaz. így az aranybibor (arany s ón ötvözete), a rézoxydul, vasoxyd a vörös színek előállítására való ; a kobaltoxyd kéket ad ; az antimonoxyddal, ólomoxyddal, vasoxyddal, szénnel, uran- oxyddal s különböző ezüstkészül vényekkel sárga szín idézhető elő ; réz- s elírom-
