Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
1. kötet - Lövegek, szálfegyverek és aczélszerszámok
50 Lővegek, szálfegyverek és aczél szerszámok. lódintással egy perez alatt mintegy 200 ütést gyakorol, olykép lapíthatnak, hogy a két aczélnem széliében jut egymás mellé. A nvujtópőröly (Breithammer) alatt, mely előzőjénél kétszeihe vagy még többszörte svilyosabb, a sin már most széltében-hosz- szában kinyújtatik és megadják a kaszának durva alakját, a mire többszöri hevítésre van szükség. A kovács a fogóval a pöröly alá mindenféle irányba helyezi a munkálandó darabot, megalakítja a széles végen a penge és nyél közti összekötő örvöt és hajlítással megcsinálja a kasza fokát. A fok az a rész, mely a vékony lapnak merevséget kölcsönöz. Ez a rész teljes helyes alakját félkézkalapácscsal nyeri, ezt követi a gyorsan ütő géppőröly, ezt ismét a fényelő kalapács, mely mindkét lapnak megadja a simaságot. A kaszák e műveletnél nem izzók, hanem csak mérsékelten forrók. A gyárbélyeg beverésével és az élnek bádogollóval való megmetélésével a kovácsmunka be van fejezve. Az erre következő edzést a pengék sárgavörös izzólie- vítéssel nyerik. Ez a tűz fölé épített hosszú, zárt téglaszekrényben történik, melynek homlokán szűk liasadék nyílás van ; a pengék, melyek 6-—8-ával egyszerre dugatnak a hasadékba, a zárt térben egyenletesen hevíttetnek és a lég hozzájutásától meg- óvatnak. Megolvasztott fagygyu képezi a hűtőszert. A megeresztés czéljából rövid időre lobogó tűzbe tartják, gyorsan egy rakás szénoltóba (Kohlenlösche) dugják és erre vágó mozdulattal hirtelen hideg vízbe mártják. Ezután a rátapadt kovácsportól megtisztítják és kékre befuttatják. Aztán ismét hidegen, vagy gyöngén melegítve a fénvelőkalapács alá kerülnek, mely az edzésnél történt görbüléseket részben kiegyenlíti és az aczélnak tömöttségét és szívósságát fokozza. A netán még fenmaradt görbüléseket végűi fabakon egy súlyos félkézkalapácscsal teljesen megszüntetik és egy nagy köszöriikövön ráfenik az élt, mi oly gyorsan meg}-, hogy egy munkás egy óra alatt 50 kaszát is elkészít. Egy kaszakovács 17 munkással egy napon megkészít 200 kisebb vagy 150—1G0 középszerű kaszát. Mintegy 30 kgr. kész pengét nyerni 50 kgr. aczélból és 100 penge közül mintegy 5-—6 a veszteség a selejtesben. A fűrészek. E szerszám főrésze mindig aczél, és pedig a 6—8 láb hosz- szú nagy deszkafürészeké nyei'saczél, a kisebbeké közönséges kévéit aczél, a legfíno- mabbaké öntött aczél. A legnagyobb fűrészszalagoknak (Sägeblätter) az anyagot géppőrölvök alatt kovácsolják és nyújtják a kívánt alakra ; a kisebb teriméjüeket hengerített aczélbádogból metszik gépollóval, mikor is a kovácsolás elmarad és a főkellék : az egész szalag egyenletes vastagsága, magától lesz meg. Az alakítást az edzés követi. Ez a minden aczélmunkánál ismételten előforduló fontos művelet a fűrészszalagoknál akként történik, hogy veres izzóan olajba vagy kátrányba merítik ; valamivel csekélyebb keménységet nyernek ez által, mintha hideg vízbe kerülnének, mindazonáltal meg vannak edzve, és megeresztés által kell nekik megadni használatos keménységi fokukat. A fémfiirészszalagokat befuttatják szalma- vagy aranysárgára, a kevesebb keménységet igénylő fafürészeket violára vagy kékre. Az edzés folyama alatt a legtöbb fűrészszalag megvetemiil ; a kalapácsolás pedig igen hosszantartó munka, miért is ezt úgy hárítják el, hogy az izzó szalagokat valamelyes feszítéssel edző zsiradékba teszik ; vagy úgy is megeresztik, hogy a szalagokat felváltva izzó vassínekkel rétegzik és e réteget vagy megterheléssel, vagy csavarnyomással sajtolják. Vékony fűrészlapoknál egyébiránt oly eljárás követhető, mely az edzés és megeresztés folyamát egyesíti ; ezeket t. i. veres izzón olvasztott ólomba mártják és ezáltal rugókeménységet (Federhärte) nyernek. Miután a fűrészlapok meg vannak edzve és megeresztve, gépköszöriikön fényesre köszörűiteknek és végül csiszoltatnak. Mint befejező munka következik erre
