Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - Az üveg és feldolgozása
Az üveg és feldolgozása. A kovasav chemiai tulajdonságai. Az üveg cliemiai s fizikai tekintetben. Az üveg története. Az üvegkemenczék. Az üveganyag összetétele. Omlesztése üstökben. Feldolgozása. Az üvegfúvás. A pipa, olló, ragadóvas stb. Alakítás. Táblaüveg. A tükörlapok öntése, köszörülése, borítása fon- csorral. Sajtolt üveg. Színes üvegek. Üvegcsövek. Gyöngy gyárt ás. Az üvegárúk metszése, köszörülése. Az üvegfestés. A vizüveg. Jelen míveltségi viszonyaink közt el se gondolhatjuk, mely utakon járt volna a haladás, fejlődés, ha nem lett volna üveg. Nem is nézve azt, hogy azzal egy pótolhatatlan anyagnak lennénk híjával, mert el kellene lennünk számos oly tárgy nélkül, melyeknek czélszerü alakban való előállítására épenséggel csak az üveg alkalmas, nem léteznének — s ez még jelentékenyebb volna — a tudományos, művészi s technikai sikerek, melyek a tapasztalat tág mezején az üveg segítségével tétethettek. Bízvást elmondható tehát, hogy az üveg feltalálása a legjelentősebb kulturmoz- zanatok egyike. Mi is tulajdonkép az üveg ? E kérdésre csak úgy felelhetünk, ha előbb kissé tüzetesebben foglalkozunk oly testtel, melylyel már korábbi alkalmakkor találkoztunk. S ez a kovasav vagy kovaföld. A kovasav igen gyakori a természetben, mert ott van minden kőzetben s ezek összetételében jókora részt vesz. A kvarcz vagy kova röviden szólva nem áll egyébből mint kovasavból. Azok legtisztább alakja a hegyikristály, mely pompás víz- tiszta hatoldalu prizmában jelen meg, melyet alul-felül hatoldalu pyramis határol. A homokot s fövényt csupa kis kvarcztestek képezik, melyek agyagos, vastartalmú, messzes stb. alkotó részekkel többé kevésbbé szilárdan vannak összeragasztva. A sárga s barna színezet elavult keverékektől ered, mert tiszta állapotában a kovasav tökéletesen fehér vagyis inkább színtelen. A kovasav az oxygénnek siliciummal való vegyülete. A silicium a természetben szabadon nem fordul elő s a kevés vegyületek közül, melyeket más elemekkel alkot, a kovasav az, melyet túlnyomóan képez. De mily kevés számúak a silicium vegyületei, oly nagy azoknak az anyagoknak s aljaknak mennyisége, melyekkel a kovasav egyesül s velük sókat képez: a silikatokat. Ezek vagy egyszerű sók, minő a kovasavas agyagföld, melyet a kaolinban s fazé- kasagyagban ismertünk meg, vagy kettősvegyületek. Az üveg anyaga szintén nem egyéb mint kovasavas só igen változó összetételben s innen van az, hogy az üveg alaktalan tömeg a kristályosodás törekvése nélkül. Fő alkotó részei : kovaföld, alkaliák, alkali földek s fémoxydok. Ezek kölcsönös mennyiségarányának azonban, ha üvegnemü anyag előállítása a czél, bizonyos határok közt kell mozognia. Valódi üveg t. i. csak akkor áll elő, ha a kovasavas alkali s kovasavas föld kettősvegyületet képeznek. Azt, hogy némely ásványok s kőzetek összetételükben üvegnemüséget tüntetnek, a gyakorlat arra használta föl,
