Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - Timsó, széksó és salétrom
A széksó. 233 rögöket képez, melyek így kerülnek a kereskedésbe. Hasonló módon járnak el más helyeken némely vadon termő növényekkel. Dél-Francziaországban a somócsingból (salicornia annua) nyerik a « sálikor »-t, mely 15 % szódát tartalmaz. A Norman- diában szárított és elégetett tengeri hinárból nyert hamut «varek»-nek, Skócziában « kelp »-nek nevezik. Jersey szigetén a tengeri liinár gyűjtése például oly fontosságú mint nálunk a szüret. Mindezek az iparágak: úgy a kivirágzás, minta hinár gyűjtés jelentéktelenné váltak. A szóda legnagyobb része, mely a chemiai iparban oly tömegesen használtatik, mesterséges, s konyhasóból állíttatik elő. A gyártási mód Francziaországból eredt és mint ' sok egyéb haladás, a szükségnek volt kifolyása. Mikor a nagy forradalom idején az idegen szóda bevitele Fran- cziaországba el volt tiltva s a régi szóda gyárak képtelenek voltak a belső szükségletet födözni, a gyárosok és chemikusok vetélkedtek oly módok feltalálásában, melyek által a konyhasó szódává volna átváltoztatható. Leblanc chemikus eljárása, ki ezt egy újonnan állított gyárban gyakorlatilag s nagyban vette foganatba, a legjobbnak találtatott, s 1793 óta máig sem volt jobbal pótolható. 96. ábra. Salsola soda és somocsing. 97. ábra. Hínárgyiijtés Jersey kikötőjében. A Leblanc-féle módszer czélját két lépéssel éri el. Ha a feldolgozásra szolgáló nyersanyagot, a konyhasót, a rövidség kedvéért sósavas nátronnak tekintjük, ahhoz, hogy szóda legyen belőle nem kell egyéb, mint, hogy a sósav helyébe szénsavat juttassunk. A szénsav azonban igen gyenge_arra, hogy a sósavat Találmányok könyve. II. OA
