Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - Az arany, platina s társai
190 Az arany, platina és társai. ismerni a platina jó szolgálatait is. A chemikus jól tudja, hogy a platina eszközeitől nem várhat mindent, s hogy nem egy behatás ellen meg kell azokat óvnia. így pl. nem juttat beléjök olyasmit, a mi chlórt fejleszt, mert ez a platina s arany tulajdonképi oldókulcsa. Ugyanez áll a brómról, jódról, villóról s kénről. Továbbá nem szabad a platinának közetlen érintkezésbe jutnia az izzó szénnel, mert a hamuból könnyen szed föl siliciumot, melynek folytán törŐssé lesz s likakat kap. Lithion- vegyületek, maró káli, olvadó salétrom stb. a platinát szintén megtámadják; úgyszintén fémek megömlesztéseire sem használhatók a platinaedények, mert ötvözetek képzésétől lehet tartani, nevezetesen az ólom, ón s ilyek azonnal töréseket s likakat okoznak. — A platinedények főkészítő helyei Páris s London. Valamint a réz, arany s ezüst azonképen a platina is leülepíthető galván módon, de még nem sikerült fémedényeket oly vastagon bevonni, hogy a savaknak úgy ellenálljanak, mint a platinából valók. A platina közönséges tűzben teljesen olvaszt- hatlan ; a feliérízzó hőben azonban meglágyul s mint a rúdvas kovácsolható, s csak annyiban nehezebb, hogy a hőt gyorsan veszti. A közönséges alakítás azért tehát kalapálás, hajtás, hengerléssel stb. történik, és a hol forrasztásra van szükség, ahhoz finom aranyat használnak. Az utóbbi évtizedben a platina technikája új lendületet nyert, miután franczia chemikusok neki vetették magukat nagyobb tömegű platina megömlesztésének. Egy kis pestben sikerül nekik 10 kilogrammnyi tömeget lassankint összeolvasztani. Tüzelőjük a világító gáz s tiszta oxygéngáz keveréke és a kifejtett hő oly erős, hogy a legjobb agyag olvasztótégelyek üvegként válnának folyékonynyá. Azért gűbiis ke- menczét használnak, a mely egy darab mészből áll. A megolvasztott platina szép egynemű tömeg, mely oly alkalmazkodó mint a réz, s ép oly könnyen dolgozható fel. Egész kényelmesen önthető és jól tölti ki a mintákat. E fordulat óta most mindenütt átolvasztott platinát dolgoznak fal, és a nagy kénsavas kazánok, melyek oly fáradságos munkával jártak most fövényben öntetnek. Hogy mennyi haszon három- lott ebből az iparra, abból Ítélhető meg, hogy jelenleg a kénsavkazánok a korábbi árak majdnem egy negyedén kaphatók. Palladium, osmium, iridium. A platina kísérői közül a palladium némelyszer csekély mennyiségben termés alakban fordul elő a platinaérczek- ben. Sok tekintetben ráüt a platinára, színre nézve inkább hasonlít az ezüsthöz ; a platinánál könnyebben olvad és már a salétromsavban oldódik. Finom tengerészeti szereket készítenek belőle, mert a tengeri víz nem fogja úgy mint a rezet s ezüstöt, úgyszintén mesterséges fogsorokat és beoltótűket. — Az iridium igen törékeny fém és magában technikai czélokra nem alkalmas. Az ismert testek közül a legnagyobb fajsúlylyal bír. Az u. n. aranyirótollak hegye ebből készül. — Az osmium a többi platinafémektől elüt ; savakat képző fém, mely semminemű technikai czélokra nem használnálható. Izzás közben mint osmiumsav illan el. A platina ötvözetei s vegyűletei. Rézzel vagy rézzel s czinkkel ötvözve a platina aranyhoz hasonló vegyületet ad. Mesterséges fogazathoz ötvözik a platinát aranynyal vagy ezüsttel vagy mindkettővel. A platina chemiájának tanulmányozásával kiválóan foglalkoztak Berzelius s Döbereiner. Ez utóbbinak neve az általa szerkesztett platina gyújtógépe által lett népszerűvé. És ezzel a platinának egy további érdekes tulajdonságához értünk, a melyet ugyan egyéb testek is bírnak, de a mi hatást illeti, egyik sem vetélkedhetik ebben vele. Ez a szilárd testeknek az a tulajdonsága, hogy gázos anyagokat felszínükön kisebb-nagybob erővel megkötnek s megstírítenek. Mennél likacsosabb az ily test, mennél nagyobb a felszíne, annál inkább fogja e tulajdonságát kitüntetni. A faszénről tudjuk, hogy ha minden levegő
