Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - Az arany, platina s társai
184 Az arany, platina s társai. huzalokat aranyoznak vele. A könyvkötők sápadt vagy franczia aranyához{Franzgold, or en feuilles pâle, french beaten gold) kevés ezüst van keverve, s e szerint világos színű. A kétrétű aranyfüst (Zwischgold, argent battu doré d’un côte, party-gold) úgy készül, hogy a bevégzett sulykolás-előtt minden aranylapra egy ezüst lapot tesznek, ezeket összesajtolják és a rendes aranyverés munkával egyesítik. Az ezüsttel ép úgy járnak el mint az aranynyal, ha füstté változtatják, csakhogy nem verik oly gyakran s oly vékonyra. A fattyú arany- és ezüstfüst úgy készül mint a valódi ; az előbbinek anyaga tompák, az utóbbié ón. Az aranyozás. Aranyfüsttel aranyozzák a legtöbb nem-fém anyagokat. Az arany rögzítésére mindig valamelyes kötőszerre van szükség. Ennek többféle a 75. ábra. A siúyokformák megtöltése. módja. Az egyik az olajbeli aranyozás (Oelvergoldung, dorure à l’huile, gilding in oil). A fát, hogy likacsai beduguljunak s sima legyen felszíne, egyenletesen s vékonyan háromszor-négyszer bekenik lenolajban iszapolt ólomfehérrel, mely oldat higítva van még terpentinolajjal. Mikor az utolsó kenet is megszáradt bevonják, az aranyalappal (Goldgrund, or-couleur, gold-size). Ez sűrű, gyorsan szikkadó olajfesték, minőt a mázolok használnak. Mikor ez már annyira megszáradt, hogy az újj épen csak kissé tapad hozzá, rárakják az arany- vagy ezüstfüstöket, melyeket gyapottal (a mélyedésekben görényecsettel) jól rányomkodnak. Az aranyozás e neme azonban nem fényelhető, mert nem elég sima az alapja. A szép fényesre sikított tükör- és képkeretek enyves vagy vízi aranyozással (Wasservergoldung, dorure en détrempe, gilding on water size) készülnek. Ez eljárásnál, mely egészben véve sokkal több bajmolódással jár, s mulóbb az olajbeli aranyozásnál, a fát először forró
