Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)

2. kötet - Az arany, platina s társai

Az aranyverés. 183 600 levelű. Ebben ismét terjengettetnek, aztán ismét négy részre vágatnak és be­rakatnak azokba a hártyapapirkönyvekbe, melyekben a könyvkötőhöz és aranyozó- hoz kerülnek. Az aranyveröhártya (Goldschlägerhaut, bandruche, gold-beater’s skin) fontos anyaga az aranyverőnek, mert ennek jóságától függ a készítmény szépsége. Drága czikk is az, mert előállítása sok gondot igényel. A vakbélt megtisztítják, fölfeszetik, megszárítják, timsós vízzel mossák, vizahólyagos borral megkenik s végül tojás- fehérjével bevonják. A verés alatt a hártyák törékenynyé válnak, miért is néha eczettel kell őket megnedvesíteni; azonkivül mindig simára sajtolandók s szárazon tartandók , mert könnyen nyirkosodnak. A verés alatt mindig szárazaknak kell len- niök. Az angol hártyákat legjobbaknak tartják. En­nek pótlására Páxüsban egy papirnemet találtak fel, mely úgy látszik meg- őrlött belekből, hólyagok­ból, inakból, bőrhulladé­kokból áll. A verés maga, mely­hez a munkafolyamában egyre könnyebb kalapá­csokat használnak, oly művelet, mely mindem egyszerűsége mellett sok ügyességet kiván. A for­mát a munkás egyik ke­zével tartja és folyton úgy rakja, forgatja, hogy az ütések egyenletesen meg­oszoljanak. A legjobb munka mellett is azonban a ráfordított aranyból alig fele lesz aranyfüstté ; a másik fele elrongyolódik, s ezt újra beolvasztják vagypedig mézzel finomra eldörgölik, melyet abból vízzel ismét kimosnak, lesz belőle az aranybronz, az úgynevezett festő arany, kagyló- arany (Muschelgold, or en coquille, shell gold). A hol az aranyverést gyárilag íizik, a munka megoszlik ; könnyebbjét, a melynél ügyes s finomérzékű újjakra van szükség, rendszerint nők végzik. Rájuk van bizva a négyzetek berakása, a hártyaformák kiürítése s isméti megtöltése, az egészben maradt füstöknek különválasztása a rongyoltaktól, megolvasásuk s csoma­golásuk, ellenben a verést kizáróan férfiak eszközük. A legfinomabb aranyból készült füst oly vékony, hogy 10.000 egymás tetejébe rakva, csak egy mm. vastagságot ér el. Mindamellett az arany nyújtliatóságának határa ezzel még nincs elérve, a dróthúzás utján az elvékonyítás addig vihető, hogy egy ezüstdrót bevonására való aranyréteg egy milliméternek csak V0OOOOOO vastagsá­gával bír. A legvastagabb fajtát (V250 mm. vastag) gyári aranynak nevezik, s ezüst­74. ábra. Arany verő.

Next

/
Thumbnails
Contents