Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - Az arany, platina s társai
170 Az arany, plalatina és társai. megkönnyítette. A legjobb esetben az aranyrejtő homok a földszinén van és a mosás itt közetlenül megeshetik ; más esetben ki kell irtani az erdőt és egy réteg termőföldet kell eltakarítani. Munkájúk az aranykeresőknek azért gyakran terhes. Az arany paradicsomában : Kaliforniában s Ausztráliában rendszerint mélyre kell tur- zani. A tett tapasztalatok szerint legjobb az ősidőkbeli patakok régi medrét kizsákmányolni, de ezek legtöbbnyire mélyen fekszenek, gyakran háznagyságú mélységben a jelenlegi föld színe alatt. Valamely vidék kikezdése tehát legalább is puszta szerencse játék ; bevágni valamely helyen azzal a reménynyel, hogy épen rátalál egy aranyérre, nagy munkakoczkáztatás. Az ilyen koczkáztató néha végre rátalál egy vékony réteg homokra, de alig hogy takarította s kimosta, már is kimerült bányája. Csak ha több ily bánya keletkezett kisebb kerületben, igyekeznek a sikerültek fekvéséből arra az irányra következtetni, melyet az egykori aranyfolyó követett ; ha ez el van találva, a vidék kezd hírbe jönni és gyülekeznek belé az aranymosó települők. 69. ábra. Kaliforniában talált szinarany természetes nagyságban s alakjában. Amerika már két Ízben jelentékeny hatást gyakorolt aranygazdagságával a világforgalomra, először felfödözésekor, s másodszor a jelenben. Az idők folyamában Dél-Amerikában aranyban leggazdagabbnak bizonyult Brazília. Itt az aranyat úgy mossák, hogy aranyrejtő földet lépcsősen egymás fölött álló medenczékbe gyűjtik. Ezekbe aztán vízárt bocsátanak, a mely a felső medenczébe be- és az alsón kifolyik. Minden medenczében egy vagy több munkás áll, melyben folyton kavarják a homokot és ezzel az érik el, hogy a víz a könnyebb részeket magával sodorja. A homokot, mely e mívelet által tartalmasabb lett aranyban, erre egy kerek kúpos, chinai kalaphoz hasonló teknőben iszapolják. Kevés aranyhomokot s vizet tesznek belé s forgó mozgásba hozzák, a mely az aranyszemeket a kúp alsó hegyébe gyűjti, úgy, hogy a homok legnagyobb része lefölözhető. Ha az arany ily módon teljesen ki nem választható, a maradékot higanynyal eresztik föl, a mely az aranyat magába veszi, a kvarczos részeket pedig ott hagyja. Ezt követi az az eljárás, melyet már a higanynak hőben való iizéséről ismerünk. Némely helyütt a hegyipatakokat bevezetik az aranyrejtő rétegekbe és ott, hol folyásuk már lassúbb nyers ökörbőrön folyat-
