Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
1. kötet - Tartalom-jegyzék
VI Előszó. fölterjesztett ajánlatomat, mely a jelen kézmü- és müipartani munka kiadására vonatkozott, elfogadj a, és annak megjelenését lehetővé tegye. Egy kiváló előszeretettel ápolt eszmém nyert ez által testet. És bár előre láttam a nehézségeket, melyek majdan elém gördülnek, részint a mesterszók s helyesen alkotott műszók hiánya, részint műszaki irodalmunk szegénysége miatt, mégis csüggedetlenül fogtam önkényt vállalt feladatom megoldásához. Hogy mily sikerrel, azt természetesen az olvasó közönségen és a szakférfiakon áll megitélni. Annyi tény, hogy munkám birálói, kik az orsz. iparegyesület igazgatóságának felhivására dolgozatomat kéziratban szivesek voltak átnézni, érdemére nézve helyeselték, és így van okom hinni, hogy oly munkát juttatok a közönség kezébe, mely — mint e téren első — megüti azt a mértéket, melyet rá alkalmazni lehet és kell. A jelen munkának alapul szolgált a már hetedik kiadást ért «Buch der Erfindung», mely mellett, hogy az egyes iparágak ismertetése teljesebb legyen, más forrásokat is használtam, nevezetesen pedig a szintén már hetedik kiadásban megjelent Kamarsch «Handbuch der mechanischen Technologie» és Wagner Rudolf « Handbuch der chemischen Technologie» czíniü műveit. A történeti részben azonfölül figyelemmel voltam mindarra, mit történetíróink és kutatóink hazai iparunkról a múlt századokból följegyeztek, hogy e tekintetben is meglelje a tájékozást az olvasó. Tartozom még elmondani, minő eljárást követtem az előforduló műszókra nézve. Miután átkutattam összes szótárainkat, szógyűjteményeinket, és bejártam sok magyar iparos műhelyét, kettőről győződtem meg: arról, hogy műszóink, az u. n. mesterszók, jobbadán ferdített német szók, de melyek legnagyobb része nem hasonult még át annyira, hogy magyar szókul volnának tekinthetők, s arról, hogy a jó magyar műszók egész serege van szótárainkba temetve, melyeket csak föl kell elevenítni, hogy ismét forgalomba jöjj enek. De meggyőződtem továbbá még arról is, ugyancsak szótárainkból és a «Nyelvőr» szógyűjteményeiből, hogy népnyelvünk igen gazdag oly szókban, melyek vagy önmagukban vagy átvitt értelemben kiválóan alkalmasak új magyar műszók alkotására. Az ilyeket ott, hol vagy még nem bírtunk a kellő műszóval, vagy az eddigi nem felelt meg rendeltetésének, vagy pedig
