Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - Az ezüst
IGO Az ezüst. kell a bronzpént valamelyes ezüstoldatban fehérre forralni ; — nummi tincti — ekkor már tiszta ezüstöt nem is vertek pénzzé. Csak Diokletián szabott meg újból jobb tartalmat. Valamint Görögországban az egyes kis államok, azonképen vertek Rómában a nagy családok maguknak külön pénzeket, és ez előjogukat féltékenyen őrizték. Elejénte a görög mintát utánozták és igen gyakori pénzeiken a görög négyes fogat ; majd meg saját jegyeket találtak ki, és különösen gyakorta verették rá Apollo, Minerva, Juno vagy valamely császár képét. Pénzeik ezenkivül még feliratosak is voltak, vagy a verető neve, neve előbetiii vagy valami jelmondat díszlett rajta. A régi pénzek alakja tojásdad vagy kerek volt, és vastagságuk jókora. A hamisítás is már korán kapott lábra. Aurelián alatt ez oka volt egy zendülésnek, melyben mintegy 7000 császári katona halt meg. A bűnösök, kik a rósz tartalmú pénzt verték, fölfedeztettek volt, és üldöztettek, miért is maguk kezdték meg a zavargást, hogy a büntetést magukról elhárítsák. A kereskedelem a rósz pénz által sokat szenvedett, hogy ismét fölélénküljön a császár beváltotta a hamisítványokat jobbakkal. Tacitus eltiltotta, hogy arany-ezüst vagy a réz-ólom ötvözetből pénzt verjenek. A pénzek körülmetélése ellen Konstantin császár 309-ben jul. 26-án törvényt hozott. Rómán kivül a nyugati császárság számos városában vertek pénzt. E városok neveinek előbetiii ki vannak verve a pénzeken, így jelenti pl. ALE. Alexandriát; CAR., KAR. vagy KART. Karthágót; URB. ROM. Róma városát stb. Itt megszakítjuk a történelmi böngészetet, mert kiterjeszkedve rá nagyon messze elterelne minket tulajdonképi tárgyunktól ; visszatérünk a technikai részre, a mely a nemes fémeknek forgalmi eszközzé való átalakítását tárgyazza. Az arany és ezüst már magában készpénz legalább a világkereskedelemben. A nemes fémek minden termékek érték mérői, és kiveretésük csak épen kényelmi rendszabály, hogy a mérés és kémlés fölöslegessé legyen. Tudvalevőleg sem arany- sem az ezüstpénzeket nem verik tiszta fémből, hanem a nagyobb keménység okáért több vagy kevesebb rézzel ötvözik, péld. : a magyar arany finomsági tartalma 986Yg ezredrész, a réz benne tehát tesz 238/g ezredrészt, tíz frankos aranyunk finomsági tartalma 900 ezredrész, a réz benne 100 ezredrész, ugyanilyen 20 frankos aranyunk ötvözete is, de míg amannak súlya V155 pénzfont ; emezé Visa pénzfont ; ezüst egyforintosunk finomsági tartalma 900 ezredrész, súlya 2/ai pénzfont. Ezüst huszkrajczárosunk finomsági tartalma 500 ezredrész, 375 darab egy font tiszta ezüstöt tartalmaz és 187.5 darab egy fontot nyom, a tizkrajczáros finomsága 400 ezred rész, 750 darab egy font tiszta ezüstöt tartalmaz és 300 darab egy fontot nyom. Az árfolyamos pénzeknél szabály, hogy a nekik tulajdonított érték csak aben- nök foglalt nemes-fém mennyisége után számíttatik, a rézadvány tehát nem jő számba. A váltópénznél ez nem állhat meg, mert előállításuk jelentékenyül magasabb munkabérrel jár. A váltópénz valódi értéke valamivel kisebb névszerinti értékénél, e szerint már mintegy a bárcza jellemével bír, a melynek belbecsét senki sem keresi. Az árfolyamos pénzek ára is természetesen valamelyest nagyobb a veretlen fémnél, mert egyrészt a gyári költséget kell számba venni, más rész pedig ez által a beolvasztásnak akarják elejét venni. Ez árszökkenésnek a neve verőbér (Schlagschatz). Mintegy száz év előtt ez még 9 százalékot tett; de a mióta a pénzverés technikája annyira tökéletesedett, egyre csekélyebb lesz, az már most még csak 6 százalékot tesz ki ; sőt az angolok s francziák abból a fémből, mely 3091 frankot
