Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - Ólom, ón és higany
A higany chemiai vegyületei. 149 A galván villámosság gerjesztésére szolgáló készülékekben a higany fémes minőségben már régen fontos szerepet játszik, s újabban ugyané szakba só alakjában másnemű működési tért is nyert. A galván telepek czinklemezei tudvalevőleg felszínesen foncsoroltatnak, nehogy a sav vagy más maró folyadék a czinket gyorsan megemészsze. Valamint a kénnel azonképen könnyen vegyül a higany kettős arányban a chlorral, jóddal, brommal, cyánnal. A higanyjodid szép skarlatvörös színű és hasznát veszik a kelmefestésnél. Még lesz módunkban róla szólani. Legtöbbet felhasználják, a miért nagyban gyártják, a chlorvegyületeket : a chlorürt és chloridot, az első ez orvosszertári név alatt ismeretes : kálóméi vagy mercurius dulcis (édes higany), az utóbbi mint mérges maróilladék. Mind kettőt nedves és száraz utón lehet előállítani. A kálóméi gyakran rendelt orvosság, kivált gyermekbetegségek ellen, mert e kis teremtmények sokkal jobban bírják meg azt mint a felnőttek. A maróilladék (Aetzsublimat) ellenben erősen ható, maró méreg, orvosságul és maró szerül azért tehát a legparányibb mennyiségben is nagy elővigyázattal alkalmazható. Ismeretes, hogy állati s növényi testek rothatása ellen jó gátlószer. Sikeresnek bizonyult mint a fának épségben tartó szere, úgyszintén mint rovarhárító és ölő szer. Azonkívül használják kelmenyomás körül, az aczél edzésére, a chemikus mint chlort tartalmozó anyagot stb. A higany végül még életveszélyes míveletekben is részt vesz durranó ezüst alakjában. Ezt nagyban ilykép állítják elő: Enyhe melegben 2 font higanyt 10 font salétromsavban oldanak fel, és ez oldatot még 10 font salétromsavval eresztik föl. E folyadékot hat szájcsöves görebbe öntik, és a még meleg folyadékot 10 liter alkohollal felszaporítják. Néhány perez múlván nagy mennyiségű gáz kezd fejlődni, és fehér csapadék képződik, melyet egy szűrön gyűjtenek és a sav eltávolítása czéljából hideg vízzel mosnak. A csapadékos szűrőt erre rézbádogon vagy porczellánlapon, mely vízgőzzel nem egészen 100°-ra melegíttetik, kiterítik és megszárítják. A szárított csapadékot kis részekre osztják, és minden egyes részt külön papirba rakva, óvatosan elrakják. A durranó ezüstöt a gyujtatókupakok megtöltésére használják. A kupakok vékonyra hengerelt rézbádogból készítvék. Megtöltésükre 100 rész durranó ezüstöt márványlapokon puszpáng dörgölőkkel 30 rész vízzel szétdörgölnek, s a péphez 50 rész salétromot, vagy 62.5 rész salétromot és 29 rész ként, vagy pedig 60 rész liszt-puskaport kevernek. A nedves pépet papiraljakon szárítják és szőrszitákon szemzik. A kupakba tett gyujtóport rendesen s legczélszerűbben terpentinolajban feloldott masztikszszal kötik meg. Egy kilogramm durranó ezüstté változtatott higany 40.000 gyujtókupak megtöltésére elegendő. Az annyiszorosan hasznos higany amellett, hogy összes készítményei többé- kevésbbé mérgesek, az érzékek által észre nem vehető gőzeivel ártalmas. Az elgőzölgő higany azonban nemcsak az embert, hanem minden szerves lényt, a növényt is megrontja. Ha valakinek virágkosarának növényei megfejthet- len módon megfeketednek és hervadásnak indulnak, lásson utána, váljon nincs-e közelükben kéneső. Nevezetes az a fölfedezés, hogy ez életrontó hatás teljesen megszűnik, ha egy darab kén van jelen. Hosszabb forralás után a higany saját oxydjává válik ; de ha a hő valamivel emelkedik, az oxygént kibocsátja magából és ismét mint fém jelen meg. E csekély rokonsága az oxygénhez, valamint az a körülmény, hogy a tiszta fém szép fényét a levegőn változatlanul megtartja, már nemesebb anyagról tesznek tanúságot és e szerint a higany alkalmas átmenetül szolgál a tulajdonképi nemes fémekhez, a melyekre ezennel áttérünk.
