Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)

2. kötet - Ólom, ón és higany

138

Ólom, ón és higany.

azzal akadályozzák, hogy egyenkint olajjal kenik be. A hengerelt ólomlemezek rendes vastagsága 0.2 mm. egész 8 mm. Egy □ m. 1 mm. vastagságban mintegy 22 fontot nyom. —- A papirvékonyságú ólomhártyákat fökép dohány csomagolásra használják. Ezek általában hengerezés által készülnek, de néhutt még a régi mód szerint öntéssel. A hozzá való készülék áll : egy vászonnal feszesen bevont keretből,

mely rézsutosan (10—1 5 foknyira a vízszintes síkkal szemben) van elfállítva, és egy feneketlen négyszögű tolószekrénykéből (coulis- soir), melybe az ólmot öntik, és melyet gyorsan húznak végig a vásznon, mi közben ezen ólomhártya tapad oda. Hogy azonban e tapadás létesüljön , a vásznat kréta és tojásfehérje keverékkel íré zik. Mennél forróbb (tehát folyékonyabb) az ólom, mennél rézsútosabb a keret, s mennél gyorsabban liuzatik végig a szekrényke, annál vékonyabb lesz a hártya.

46. ábra. Ólom hengermű. Vastagságuk tesz 0.08—0.12 mmtrt

s egy Dm. 1.71—2.74 fontot nyom.

Pótolhatlan az ólom oly esetekben, melyekben bizonyos savakkal (kénsav, sósav, fluorsav) szemben ellentálló ereje vétetik igénybe. A kénsav kamarák, a kénsav, timsó és vitriol serpenyők, a fluor fejlesztőedények pl. ólomból készülnek. Ezek egyes részeit ólommal is forrasztják, még pedig az újabb eljárás szerint hydro 47. ábra. Ólomedények forrasztása hydrogéngázzal.

géngáz áramlatnak hevével, melyet hosszéi kaucsuktömlőn a fejlesztöedényböl vesznek és a tömlő fémes csővén meggyujtva kényelmesen használhatnak arra, hogy az ólomedények hézagait jól összeforrasszák, mintha csak er/ij darabból lennének öntve. (Lásd 47. ábr.)

Öntött ólomárú nem igen van az anyagnak csekély ellenállása miatt ; apróbb dolgokon kivül még legtöbb a mi belőle készül a golyó és sörét. Ez utóbbi az öntés