Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - A réz
116 A réz. általa szolgáltatott üreges czikkek lapos bádogból veretnek. Hol a hajtás nem alkalmazható vagy nem elegendő, ott az egyes darabokat összeaklálják. A mellékelt kép egy nagyobb rézmíves műhelyt tár elénk, a hol czukorgyáraknak való hatalmas hengeredényeket, serfőzésnek és festőknek való serpenyőket és üstöket, lepárlókat stb. látunk munkában. Más alakban tesz szolgálatot a réz régtől fogva a rézmetzés terén, és nem kis fontosságú szerepet játszik a tengerészeinél, a hol kezdetben a könnyen romló vas helyett szegeknek és csapszereknek használtak a hajóépítés körül, később pedig bádogalakban a fahajók beborítására. A rézborítás a fát megfúró tengeri állatoktól és a hajótesthez tapadó puhányoktól tartja menten a hajót, melyek ennek könnjűí mozgását tetemesen képesek csökkenteni. A réz itt főkép oldatának mérges voltával hat ; szolgálatában tehát föl kell magát áldoznia. A rézborítás mintegy 6 évig kitart, a mikoráig papír vékonyságúvá lesz. nak, szögverőnek stb. így kezére járjon. A huzalnyujtás számára a réz nagy nyulé- konyságánál fogva igen alkalmas anyag ; egy 30 cm. hosszú s 27s cm. vastag rúd oly liuzzallá nyújtható, mely hosszabb egy mértföldnél és vékonyabb a hajszálnál. Mint hirező (telegraph) vezeték a rézhuzal a föld minden polgárisult államát futja be s még a tenger alatt is elvezet, és nem kisebb hosszaságú az a vékonyabb rézhuzal, mely a hirező állomások készülékeiben, s egyáltalán ott használtatik, hol a villám- delej használatáról van szó. A réz, mint kívüle semmi más fém, azzal a tulajdonsággal bír, hogy hideg kalapálással tetszés szerinti formába hajtható anélkül, hogy megszakadna vagy megrepedne. Ezen alapszik nevezetesen a rézmíves üzlete. A kazánok és egyéb 38. ábra. Nagy rézműves műhely.
