Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - A czink, kobalt, biszmnt és társaik
92 A czink, kobalt, biszmut és társaik. egy jelentékeny részét mindjárt értékesítése után ismét oxyddá változtatják, és mint czinkfehéret (Zinkweiss) hozzák a kereskedésbe. Egyes külön szakokra később visszatérünk és eleve megismerkedünk azzal, hol fordul elő a czinkércz és hogyan koholják. Sokféle alkalmazási módja a czink-kinyerést nagyon előmozdító, úgy hogy egy 1860-ban tett számítás szerint, abban az évben e számokat tűntette ki a termelés: Felső-Siléziában................................. 780.000 mázsa, Lengyelország ezzel határos vidéke .... 30.000 » A Raj namenti társulatok.................. 220.000 » A belga „Vieille montagne“ társulat . . . 540.000 » A többi belga társulat.........................190.000 » Spanyolország.................................... 30.000 » Anglia................................................. 150.000 » Francziaország ......................................... 10.000 » Magyarország nincs híjával e fémnek, alig van oly bányakerület, hol habár csekély mértékben is elő nem fordulna, de értékítésére eleddig nem találjuk semmi nyomát. Az országos statistikai hivatal e czikkre nézve kénytelen hallgatásba borulni és a magyarországi öt bányakapitányság rovatait a czink-termelésről szóltában egyszerűen minus-jelekkel kinullázza, csak a társ Horvátországból említi a következő adatokat: czinket a zágrábi bányakapitányságban 1871-ben termeltek 8.262 bécsi mázsát 10 frt 40 kr. középárral, 1872-ben 9.939 bécsi mázsát 12 frt 10 kr. középárral, 1873-ban 10.997 bécsi mázsát 15 frt 10 kr. középárral. Az e bányakapitányságban termelt czink értéke a mennyiség növekedésével így alakult 1868-tól 1873-ig: 1868: 67.274 frt; 1869: 98.493 frt; 1870: 81.565 frt; 1871: 85.927 frt ; 1872: 120.270 frt; 1873: 166.065 frt. A czinkérczek előfordulása és koholása. A tulajdonképi czinkércz a gálma (Galmei, calamine). Ez természetes szénsavas czinkoxyd. A legjelentékenyebb gálmatelepek egyrészt a belga határon vannak, másrészt Felső-Siléziában s az ezzel határos lengyel vidéken. Mindkét helyen igen régen aknázzák, és a Vieille montagne nagy bányát valószínűleg már a rómaiak idejében bányászták. Vieille vidéke, melyben eme és más bányák vannak, fém-termelésével oly egészet képez, hogy még máig sem tartozik egyik országhoz sem, s Poroszország s Belgium közösen viszik benne a közigazgatást. A czink-bányászás itt mintegy 6000 munkást foglalkoztat. Angliának nincsen gálmája, Francziaország kevéssel bir, Spanyolország többel. Ez utóbbi tüzelő hijában sok gálmát szállít ki angol, belga, porosz kohókba. Oroszország évelik int mintegy 35.000 mázsa czinket termel. Újabb hírek szerint a természetes készlet Spanyolországban tetemes, és így ez ország a czinktermelésre annál fontosabbá válhatik, a mennyiben másfelé a bányák kimerülnek. 1866-ban a spanyol bányákban mintegy 700.000 mázsa czinkérczet aknáztak ki. Felső-Siléziában a termelés már is apadóban van, mert a jobb minőségű érez ritkábbá válik. A régtől fogva bányászott gálmabányák javaikat egyenesen a közelükben fennállt sárgarézkoliókba szolgáltatták be, hol a rézzel egyenest összeolvasztották. Újabban, mikor csak fémes czinket használnak sárgarézkészítéshez, a mely könnyen szállítható, a sárgarézkohók nem kötik magukat a gálmabányák közeiéhez. A gálma név még más éreznemre is kiterjed, a mely szépen kristályodik és kova- czink (Zinkglas) név alatt ismeretes ; ez néha önmagában is előfordúl, de egyébkint majd mindenütt mint kisérője a tulajdonképi gálmának, melylyel együtt koholják, kovasavas czinkoxydból áll. Az oxydvegyületü czinken kívül van olyan is, melynek vegyülete kén, s ez a
