Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - A czink, kobalt, biszmnt és társaik
A czink, kobalt, biszmut és társaik. 91 most a legfontosabb fémek közé sorolható. A galvanizmus föltalálása igen keresetté tette, mert ez a czinknek a villamosságot keltő anyagok közt első helyet jelölt ki. E helyről le nem szorítható, és az ebben elért fontossága egymagában elegendő ha egyébre nem is volna használható, hogy nélkülözhetlensége biztosítva legyen. Az összes czink-termelés jelentékeny részét napjainkban a telegraph-állomások, s különböző nemű műhelyek galvántelepei fogyasztják el és fémiségét galván áramlatok keletkeztetésének áldozza fel. De nem nézve a czinknek e feladatát, melyet e munka III. kötetében tárgya- landunk, fensőbb technikai érvényre csak 1805 óta tett szert, a mikor Hübson és Sylvester angolok azt a különös sajátságot födözték föl, hogy bizonyos hőmérsékletben benne nem is sejtett nyújtliatósággal bir. A víz forrpontjától fogva fölfelé, 100 —150u C-tól, legteljesebben 120u C-nál, a czink elveszíti kristályos leveles szöve- zetet és annyi nvulékonyságot nyer, hogy kovácsolható, hengerelhető és huzallá húzható ki. Ha ily állapotban kinyújtatott, a kihűlés után is szívós és hajlítható marad. Magasabb hőben e tulajdonságokat ismét elvesziti, a fém ismét oly merevvé lesz, hogy a kalapács alatt darabokká pattan, sőt porrá is törhető. Azzal, hogy lehetővé vált a czinket lemezekké hengerelhetni, e fém alkalmazása még nagyobb teret hódított magának, még inkább pedig azáltal, hogy a sárgaréz régi gyártási módját abbahagyták, és a rezet közvetlenül összeolvasztották a czink- fcmmel. Harmincz évvel ezelőtt az alkalmazás e két nemére volt még szorítkozva, de még ekkor is a czinkbádognak léteiéért kellett küzdenie. Még nem bírt mai minőségével, többnyire már az első ide- odahajlításnál ketté tört és még Siléziában, a mely kiválólag czinktermelő ország, csak nagyon bátortalanúl kezdték használni házfödelezésre. A czink-kolióknak még előbb tanulniok kellett, de tanultak is, és mindig szebb és nyúlékonyabb árút szolgáltattak. A czink, mint tető-bádog és egyébként is kitéve az időjárásnak, rendkívüli tartóssággal bír; igaz, hogy csakhamar szilárd szürke oxydulréteggel vonódik be, de ez firnisz gyanánt óvja a további oxy- datio rombolása ellen, és a víz már akkor rendkívül lassan mossa le róla az oxydot. Az oxydréteg, a mely egy millimeter 10-ezernyi részének vastagságával bír, Pétén - kofer kísérletei szerint legalább is 27 évig eltart, míg azt az eső képes teljesen lemosni. Angliában, Francziaországban, Belgiumban igen gyakoriak a czink-háztetők és igen jóknak bizonyultak. Hogy a czink tetőfödésnél megtegye a tőle várt szolgálatot, a bádogoknak úgy kell megerősítve lenniük, hogy a hőmérséklet változásában szabadon kiterjeszkedhessenek és összébbhúzódhassanak. Nem szabad azért szegezve vagy forrasztva lenniük, ellenkezőleg csak kapcsokkal lehetnek lefogva úgy, hogy a bádogok minden irányban tért találjanak a kiterjedésre. Az iparvállalkozás egyre újabb és újabb alkalmazási tért keresett a czinknek és talált is. A mellett, hogy a galvántelepekben és egyes chemiai késziilvényekben használják, más fémekhez is hozzákeverik és a sárgarézen s bronzon kívül különféle újabb ötvözeteket is készítnek vele. Lemezalakban használják a czinknyomáslioz (zinkographia) és sok tengeri hajót réz helyett czinkkel borítanak be. A czinkhuzal, melyet tetszés szerinti vastagságra készítenek, olcsóságánál, rozsdamentességénél, könnyű forrasztliatóságánál stb. fogva kedvelt. A bádogos czinkből készít esőcsatornákat, fürdőkádakat, mosdóedényeket stb. ; csak nedves anyagok eltevésére, amelyek evésre s ivásra szánvák, de meg víztartó edényeknek sem alkalmas könnyű oldhatósága miatt. A cziuk-oldattal elvegyült állományok undorító ízt kapnak s hányást gerjesztenek. Elpusztíthatlanok a czinkbádogok mint közbetevők (Zwischenlage) a papirsimító hengereknél. Cjabbau a czinket öntött mű- és haszontárgyak készítésére fordítják, és végre 12*