Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - A vas és a vasipar
58 A vas és a vasipar. A frissítés a frisstűzben a frisspestben megy végbe, a melyet a 17. ábra keresztmetszetben láttat. Vaslemezes alacsony kemencze ez, melyet faszénnel megraknak és ezt fujtatóval szítják. Mintegy 3V2 mázsa nyersvasat egyszerre raknak a széntöltésre ; a vas megömled és a tűz fenekére, a medenczébe csöpög le, mi alatt jó formán minden egyes csöpp a sűrű légsugáron kénytelen végigmenni, mi mellet a légsugár oxygénje a vasnak egyik részét ismét oxydálja, s a szélit elégeti. A medenczébe lecsöpögött vas tésztás tömeggé gyűl össze. Ezt vasnyársakkal u. n. mankókkal túrják, forgatják és szorgalmasan teszik ki a légáramlatnak, bogy az oxygén hatásának tért nyissanak. A nyert vastömegnek : vaskenyér, bucza (Luppe, bloom, loup) a neve. Ha ezzel a míveletet két-háromszor ismétlik, a széntelení- tés a kellő vagy kivánt fokig végre van hajtva. Erre nehéz pőrőly alatt vastag lepénynyé kovácsolják a vaskenyeret és vésőkkel liárom-négy darabra vágják szét. A buczákat egy újabb nyersvastömeg frissítése alatt a pestoldalában tűzön ismét melegítik, s aztán vagy egyenkhit kovácsolják ki rudakká az úgynevezett farpöröly alatt, miket ismét megizzitva hengerekkel vagy kisebb farpőrölyök alatt árúczikkekké kinyújtanak. Egy frissítés belétart öt óra hosszig. A frissítésnek azonban nem csupán ászén telenítés a czélja, hanem az is, hogy meg- tisztitassék a vas idegen keverékeinek nagy részétől. E tisztítás elősegítésére a frissítésnél és kavarásnál is használnak még különböző rádásokat, a nyersanyag minőségéhez képest meszetvagy barnakövet agyaggal, a kén, konyhasó, salak stb. leküzdésére. A míveletek továbbá szintén változók a szerént, hogy szürke vagy fehér nyersvas van mívelés alatt, és e szerint a frissfolyamatok gyakran sokkal bonyolultabbak, mint azt rövid előadásunkba foglalhatnék. A frissítés módszereinek egész sora ismeretes, van pl. stíriai, wallon, német stb. Csak ha nagyon kitűnő a nyersanyag, elég az egyszeri ömlesztés ; legtöbbnyire előbb csak félkész a vas, és ismételt növelésre van szükség. Mindannyiszor még sok salak ülepszik le, melyrészint a tűzön önkényt válik ki, részint a tüzes tömegnek ezután következő pőrölyözése és hengere- zése közben erőszakosan nyomódik ki. A nyersvasnak finomabb vagy rúdvassá való átváltoztatásának újabb módja rendesen nagyobb mérvű folyamattal jár és a kararópestlen (Puddelofen, puddling- furnace, four à puddler) megy végbe, melynek átmeszetét a 18. ábra mutatja. A folyamatot összehasonlítva az elébb tárgyalt faszénnel történő frisseléssel, köztük a különbség az, hogy itt akárminő tüzelőanyagot lehet használni, csak jó lángot adó legyen. Fatőzeg, barnaszén, kőszén, szárított fa, fölös gázok — mind alkalmazhatók. A kavaró eljárásra a kohósokat az angol parliament által 1 Cl2-ben kiadott rendelete vezette, melyben eltiltattak az erdők további irtásától. Kőszénnel tettek tehát kísérleteket, de minthogy ezt káros kéntartalmánál fogva nem szabad egyenes 18. ábra. A kavarópest.
