Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - A vas és a vasipar
A nyersvas. 57 a chemiai vegyület a túlnyomó, a szürkénél a grapliit-alak. Ha a fehér nyersvasat lassú kihűlésnek teszik ki, szenének jókora részének alkalma nyílik a vastól megválni és berakodási alakba megy át — szürke nyersvassá lesz. És viszont ez utóbbi, ha megolvasztva gyors hülésnek vetik alá, felszínesen a fehérnek természetét ölti magára. E szerint még a pestból való lecsapolás után a kohómunkás keze alatt is kelletlen vagy óhajtott átváltozás mehet végbe. Ez utóbbi megtörténik az alább szóba jövő csészeöntésnél. A nagyolvasztóban magában teljes höben mindig szürke, hígfolyós nyersvas keletkezik. Az erősebb és gyöngébb adványoknak váltakozó adatolása által, mindkét fajta vas keveréke állítható elő, azaz oly vas, melyben a szürke és fehér részek egymás közé vannak keverve, miért is tarka vagy feles nyersvas a neve. A kovácsvas (rúdvas, Schmiedeisen, Stabeisen, fer, soft iron). A nyersvas alfajainak taglalgatásába, keletkezésűk föltételeinek részletezésébe és annak a szerepnek kifejtésébe, melyet az idegen elemek benne játszanak, nem bocsátkozhatunk és ez utóbbira nézve is csak annak fölemlítésére kell szorítkoznunk, hogy vannak egyes vegyületek, melyek a nyersvasnak minőségét, tehát értékét sokkal magasabbra emelik, mások pedig, melyek a minőséget csökkentve, az értéket is jóval alább szállítják. Az elsőbbek közé sorozhatok a mangan-, wolfram- és titán-vegyületek, az utóbbiak közé a kén-, vilió- és réz-vegy iiletek. Mindkét osztálybeli elemeket a vas a gyártásra szolgáló anyagból : a vaskőből veheti csak fel ; a ként és viliót azonban a tüzelőanyagból is. Ezzel térjünk át a nyersanyaghoz és nézzük, hogyan 17‘ abra‘ A fnssPestváltoztatják rúdvassá és aczéllá. Hogy a könnyenolvadó, de merev, pöröly alatt széthulló nyersvas nyújtható, kovácsolható vassá legyen, további elbánás alá veszik tűzben ; e műveletben egy láthatatlan tényező működik közre, a mely a sikerre nézve épen oly szükséges, mint a tüzes elem, és ez a levegő. Midőn a frissítés (széntelenítés, készelés, Frischen, fining, affinage) vagy kavarás (Puddeln, puddling, puddlage) mívelete alatt a nyersvas a levegő liozzájárultával ismét megömlesztetik, ennek oxygénje által a vas szenének egy része elég szénsavvá, de azonföliil a vasnak is egy része vasoxyddá. A míg amaz mint gáz száll el, a vasoxyd a még változatlan vasra tovább hat és oxygént adva ki magából még több szenet von meg tőle, a míg végül e kettős hatás által a széntartalom annyira megcsökkent, hogy a vastömeg ugyanabban a hűben kezd sűrűfolyóssá, s végezetül tésztaneművé válni. A széntartalom megcsappanásával szintén csökkenő olvaszthatóság megmutatója annak, mennyire haladt elő a frissítés folyamata. Találmányok könyve. II. 8
