Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - Chemiai alapfogalmak
A ráhatások és kémszerek. 31 anyagokkal befestett itatópapir ; a kék (lakmusz) megvörösödvén, savak jelenlétére, a vörös megkékülvén az alkatiak jelenlétére mutat. Az ily festett papir tehát mindjárt oly kémszer, mely egész csoportok jellemzésére szolgál. Ehhez csatlakoznak : a kénsav, ez csapadékokat képez baryttal, strontiannal, ólommal ; a kénoxygén, vagy mint gáz vagy vízben oldva, oldataikban leülepíti az ólmot, rezet, ónt, antimont, arzént, cadmiumot, mangánt, czinket, ezüstöt, bismuthot mint kénvegyületeket (kénfémek). Ezek közül néhány, mint a kéncadmium, kénarzénik stb., oly jellemző színű, hogy a kénoxygén ezekre nézve kitűnő különleges ismertetőül szolgál. A kén- ammonium (kénoxygénammoniak) azokat a fémeket ülepíti mint kénvegyületeket, melyeken a kénoxygén nem foghatott ki, tehát a vasat, kobaltot, nikolt, chromot stb. úgyszintén az agyagföldet ; azonkivül a kénoxygén által leülepített kénfémek egy- némelyikét, mint a kénarzént, kénczinket, ismét feloldja és e szerint kétszeresen becses. A kénkalium az előbbihez hasonló csapadékokat képez. A maró kali a vízben oldhatlan fémoxydok és földek legtöbbjét ülepíti le ; fölösen alkalmazva, néliányát, mint az agyagföldet, chromoxydot, ólomoxydot, ismét feloldja, e szerint ott használják, hol arról van szó, hol ezeket másoktól kivánják elválasztani. A szénsavas kali minden aljat leülepít az alkaliák kivételével. Az ammóniák a fémoxydok lecsapására szolgál, melyek nehányát : rezet, ezüstöt, cadmiumot stb. fölösen ismét feloldhatja és a többiektől elválaszthatja. A Mórbarium a kénsav kiderítésére szolgál, a melylyel egészen oldhatatlan fehér csapadékot képez. Épen így hatnak a salétromsavas baryt és a chlórcalcium oldat. A salétromsavas ezüstoxyd, pokolkőoldat, a clilórt és a sósavat mutatja ki, a melyekkel ammóniákban oldható fehér csapadékot képez, a chlórezüstöt. A vaschlorid felismerteti a kéksavat és azonkivül a chlórcaciummal a szerves savak felismerésére fontos. Azok a kémszerek, melyekkel egyes testek jellemző módon deríttetnek ki (természetesen mint az előbbiekben vizes oldatokban) a következők : phosphor sav as natron kémszere a keserűföldnek, magneziának ; az antimonsavas kali a nátronnak ; a chromsavas kali az ólomnak, a melylyel szép sárga csapadékot képez. A cyankalium igen fontos azon tulajdonsága folytán, hogy a fémeket cyanvegyületekiil ülepíti és egyeseket fölösen ismét felold, különösen használják a nikolnak a kobalttól, úgyszintén a réznek a cadmiumtól való elválasztásánál. A sárga vérlúgsó a vasoxydsókkal kék, rézoxydsókkal barnavörös csapadékot ad. A vörös vérlúgsó a megfelelő oxydul- sókkal ugyanazon csapadékokat képezi. A kovaßuoroxygénsavat alkalmazzák részint a benne oldható, részint benne oldhatatlan aljaknak elválasztására, úgyszintén a baryt fölismerésére ; a sóskasavat a mész kimutatására és elválasztására, úgyszintén a sóskasavas ammoniakot is. A borkősav kémszere a kálinak. A maró barytot némely aljak iilepítésére használják, különösen pedig a szénsav kimutatására, a melylyel fehér csapadékot ad. Az ónchlorür aranynyal jellemzetes vörös csapadékot képez s viszont az aranychlorid kémszere az ónnak. A platinachlorid kimutatja a clilór- kaliumot és a chlórammoniumot. A czink fémalakban kiválasztja az ezüstöt, rezet, ólmot és más fémeket oldataikból termék állapotban és nevezetesen az antimon és ón leülepítését eszközli. A vastat hasonló módon a réznek és a rezet a kéneső felismerésére használják. Ezek mellett különböző külön czélokra szolgálnak a cliemiai bontásban : eczetsavas káli, maró mész, kémavas mész, chlór, magnézium, vasvitriol, eczetsavas ólomo.ryd (ólomguezoroldat), ólomoxyd, bismuthoxydhydrat, kémavas rézoxyd, Mórvíz, salétromsavas higanyoxyd, indigooldat stb. A nevezett kémszereken kívül még számos más is használatban van, melyek a forrasztócsövei száraz vizsgálati módszerekre vonatkoznak. Magától érthető, hogy